Az ezredforduló óta a korábbi mintegy két és félszeresére nőtt a magyarországi autópályák hossza – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) települési infrastruktúra-ellátottságról készült kiadványában. A növekedés messze nem volt egyenletes: a pályák hossza már a 2000 és 2010 közötti években felfutott 448 kilométerről 1067-re, akkortól 2018 végéig 130 kilométernyivel bővült. Az okokra a kiadvány nem tér ki, de ismert, hogy miközben a 2000-es években az autópálya-rendszerben lévő nagy hiányosságokat kellett pótolni, azt követően – ahogyan jelenleg is – a hálózat kiteljesítése, illetve az új igényekhez való igazítása a cél.
A vizsgált tizennyolc éves időszak végén öt és félszer olyan hosszú volt a hazai autót-hálózat, mint 2000-ben. Az építés lendülete ez esetben is az első tíz évre esett, amikor 57 kilométerről 205-re bővült a infrastruktúra. A következő négy év jelentősebb előremozdulás nélkül telt el, majd újabb projektek startoltak el, amelyeknek köszönhetően a múlt év végére 312 kilométernyi autóút állt rendelkezésre. Az autópályák és autóutak használatát 682 csomóponti ág, illetve pihenőút könnyíti meg, csaknem háromszor annyi, mint 2010-ben. Szerény növekedést mutatnak a másodrendű főutak: tavaly decemberig 4831 kilométert ért el az együttes hosszuk. Az elsőrendű főutak esetében rosszabb a kép, ezek 2156 kilométeres hossza ugyanis tizenhét kilométerrel marad el a 2000-es adattól, és kisebb csökkenést jelez az egyéb közutak közel 23 ezer kilométeres hossza is. Az utóbbiak teszik ki a több mint 32 ezer kilométeres országos közúthálózat csaknem kétharmadát, ami kicsivel szintén elmarad az ezredforduló mutatójától. Fontos hozzátenni, hogy a közutaknál nem elsősorban az egyébként is jelentős hálózat bővítése, hanem a karbantartása a cél.
Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak hossza folyamatosan nő. Ennek köszönhetően az országban 2018 végén 181,2 ezer kilométer állt a közlekedők rendelkezésére, míg 2000-ben csak 129,5 ezer. Érdekes viszont, hogy ez idő alatt eltűnt 6,5 ezer kilométernyi járda. A KSH a friss adatok kapcsán az autóutak mellett a kerékpárutak megszaporodását emelte ki. Eszerint 2000-ben még 1282 kilométernyi kerékpárút volt, ma már 3442 kilométer. A növekedés ez esetben is a 2010-ig eltelt időszakban volt a legszámottevőbb.
A tervezett folytatást a 2024-ig szóló Útprogramban rögzítette a kormány, amely a hazai köz- és vasúti fejlesztésekre összesen mintegy ötezermilliárd forintot szán. Ebből az utakra 3200 milliárd forint jut, ami 1800 milliárd forint költségvetési és 1200 milliárd forint uniós forrásból állna össze. Ezen belül külön hangsúly kerül a kistelepülésekre, amelyek a Magyar falu program keretében évente 50 milliárd forintot használhatnak fel útfelújításra. A kezdeményezés első ütemében 163 helyszínen csaknem 430 kilométeren kezdődött, illetve kezdődik meg a felújítás. A második ütem előkészítésére az idei költségvetésben 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A jövő terveibe a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. is betekintést enged: az állami társaság egyebek mellett kilencven gyorsforgalmi-, 359 közút- és 33 kerékpárút-fejlesztési projektet bonyolítana le.
