Milliárdokat spórolhatnak a munkaadók

A szociális hozzájárulási adó (szocho) jellemzően a munkáltatók adóterhe, amely­nek évközi csökkentése 150 mil­liárd forintot, míg egy év eleji mérséklés akár 300 milliárd forintot hagyhatna a foglalkoztatók zsebében – mondta a Világgazdaságnak Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adópartnere, és emlékeztetett, hogy a szocho fokozatos csökkentése a kormány, a munkáltatói, valamint a munkavállalói szervezetek között 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás része, amely a minimálbér emelését, valamint a munkáltatói terhek csökkentését tűzte ki célul. A szocho év közepi csökkentése a megállapodás hatodik pontja szerint következhet be, ha végbemegy az előző év első negyedévi adataihoz viszonyított 6 százalékos reálbér-emelkedés. „Ez az elv érvényesült az idén is, így július 1-jétől a szocho összesen 2 százalékot csökkent, az adókulcs így most 17,5 százalékos. A mutató 2020-ban is meghaladhatja a 6 százalékot, így jövő nyáron is csökkenés történhet” – értékelt lapunknak Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza. A szakember arra mutatott rá a szocho kapcsán, hogy az adónem folyamatos csökkentése, valamint a személyi jövedelemadó mérséklése következtében keletkezett adóék 2015 és 2019 között 4,9 százalékot csökkent, így most 44,1 százaléknyi. Ha a szocho jövőre csak 15,5 százalék lenne, akkor az adóék 43,1 százalékra csökkenhetne, amivel uniós szinten ugyan átlagos eredményt érne el Magyarország, de a régiós országok átlagát már meghaladná.

A szocho megfizetésére a foglalkoztatottak után elsősorban a munkáltatók kötelezettek. Az adó alapját az összevont adóalapba tartozó jövedelem, tipikusan a bruttó bér vagy a tanulószerződés alapján kifizetett díj adja, de a legtöbb cafeteriaelem után is van fizetési kötelezettség. Ezen túlmenően a vállalkozói kivét (kvázi a fizetés) után az egyéni vállalkozóknak, míg a tagjaik után a társas vállalkozásoknak is szochót kell fizetniük. Mindezeken felül adófizetésre kötelezettek lehetnek a magánszemélyek is a külön adózó jövedelmeik, például az osztalékjövedelem, az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után. „Megállapítható, hogy az érintettek száma nagy, de az adótömeg legnagyobb részét a munkáltatók fizetik be a költségvetésbe” – összegezte Fajcsák Gábor.

Pislákol az újratárgyalás

Nincs a makropályához viszonyítva olyan mértékű eltérés, amely indokolná a hatéves bérmegállapodás újratárgyalását – közölte a Világgazdasággal korábban Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte apróbb finomhangolásokat végre kell hajtani, de konkrét állásfoglalást még nem fogalmaztak meg a bértárgyalásokkal kapcsolatban. A munkáltatói oldal másik nagy szereplője is hasonlóan vélekedik. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kifejtette: a várhatóan december 10-én újrainduló minimálbér-tárgyalásokra nyitottak, ám részletesebb adatok hiányában egyelőre nem tudnak nyilatkozni arról, hogy támogatják-e a megállapodás újratárgyalását, azaz a 8 százaléknál nagyobb mértékű emelést.