Számos ponton változik a magyar adótörvény, a módosító indítványokról azonban általánosságban elmondható, hogy egyik sem hoz olyan fajsúlyos változást, mint amilyenekkel az elmúlt évek végén találkozhattunk. Szembetűnő emellett, hogy a módosítások jó része csak a jövő év közben lép hatályba – mondta el a Világgazdaságnak Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza. Szerinte a mostani csomagból a gazdaságfehérítő intézkedések emelhetők ki elsősorban: az online számlaadat-továbbítás kiterjesztésével 2021-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már gyakorlatilag minden számlára rálát majd értékhatártól és áfaalanyiságtól függetlenül, 2021 tavaszától pedig akár elkészíthetné a vállalkozások áfabevallási tervezetét is.
A kormány a napokban egy sor törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé. Ennek értelmében egységes, törvényi szintű szabályrendszerben egyszerűsítenék a széttöredezett társadalombiztosítási szabályokat, és egységes társadalombiztosítási járulékkulcsot határoznának meg.
Változtatnának a társasági adóról szóló törvény egyes rendelkezésein is, lehetőséget nyújtva arra, hogy az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítményfejlesztéseket százszázalékos támogatási intenzitás keretében valósítsák meg.
Kedvezőbbé válhat 2020-tól a gyermekek után járó családi kedvezmény. Az 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de júlus 1. után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére lenne érvényesíthető a családi kedvezmény. Jövőre minden idők legmagasabb összegét, 380 milliárd forintot hagyhat a kormány adókedvezmény révén a gyermekes családoknál. Ezt az összeget évente további egymilliárd forinttal növelné a jövőre hatályba lépő – az egységes járuléktörvény biztosította – kedvező szabály.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják
