Magyar gazdaság

Minden számlára rálát majd a NAV

A kormány ugyan több ponton módosíthat a hatályos adótörvényeken, de markáns változásra nem kell készülni.

Számos ponton változik a magyar adótörvény, a módosító indítványokról azonban általánosságban elmondható, hogy egyik sem hoz olyan fajsúlyos változást, mint amilyenekkel az elmúlt évek végén találkozhattunk. Szembetűnő emellett, hogy a módosítások jó része csak a jövő év közben lép hatályba – mondta el a Világgazdaságnak Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza. Szerinte a mostani csomagból a gazdaságfehérítő intézkedések emelhetők ki elsősorban: az online számlaadat-továbbítás kiterjesztésével 2021-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már gyakorlatilag minden számlára rálát majd értékhatártól és áfaalanyiságtól függetlenül, 2021 tavaszától pedig akár elkészíthetné a vállalkozások áfabevallási tervezetét is.

A kormány a napokban egy sor törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé. Ennek értelmében egységes, törvényi szintű szabályrendszerben egyszerűsítenék a széttöredezett társadalombiztosítási szabályokat, és egységes társadalombiztosítási járulékkulcsot határoznának meg. Változtatnának a társasági adóról szóló törvény egyes rendelkezésein is, lehetőséget nyújtva arra, hogy az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítményfejlesztéseket százszázalékos támogatási intenzitás keretében valósítsák meg.

Kedvezőbbé válhat 2020-tól a gyermekek után járó családi kedvezmény. Az 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de júlus 1. után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére lenne érvényesíthető a családi kedvezmény. Jövőre minden idők legmagasabb összegét, 380 milliárd forintot hagyhat a kormány adókedvezmény révén a gyermekes családoknál. Ezt az összeget évente további egymilliárd forinttal növelné a jövőre hatályba lépő – az egységes járuléktörvény biztosította – kedvező szabály.

Az illetékrendszer is változik, azon belül is a visszterhes vagyonátruházási illetékszabályozás. Ez az ingatlanok belterületbe vonása és értékesítése miatti ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése érdekében egy új elemmel, a belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő fizetési kötelezettséggel egészül ki. Emellett adócsomaggal védi a kormány a magyar gazdaságot és a versenyképességet is. Ennek legfontosabb elemei közé tartozik, hogy jövő év július 1-jétől a dolgozó nyugdíjasok mentesülhetnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Számlát, illetve nyugtát kellene kiállítani az úgynevezett áfamentes ügyletek nagy részéről, és a cégeknek szinte minden számláról online adatot kellene szolgáltatniuk. A számlakibocsátásra nyitva álló határidő tizenöt napról nyolc napra csökkenhet.

Ezzel kapcsolatban Bajusz Dániel elmondta: a több tízezres számlaforgalommal, bonyolult könyvelési és számlázási folyamatokkal működő nagyvállalatokra az online számlaadat-továbbítás hatalmas adminisztrációs terhet rótt és ró mind a mai napig, és a mostani szabálymódosulások következtében ez biztosan fokozódni fog. A kisvállalkozásoknál, egyéni vállalkozásoknál szerinte ez fordított lehet majd, havi egy-kettő-öt-tíz számla kiállítása és jelentése nem lesz akkora kihívás. Az adóhivatal által kiajánlott bevallás előnyeit pedig élvezni tudják, mert azon nem kell majd módosítaniuk. A szakértő szerint az adótörvények módosításának iránya ennek ellenére jó, hiszen ezzel a kormány továbbra is alacsonyan tartja a közvetlenül a jövedelmeket terhelő közterheket. Emellett fokozzák az adómentességet, amivel többet hagynak a családoknál, a magánszemélyeknél és a vállalkozásoknál. Ezzel szemben a közvetett, fogyasztási típusú adókat (áfa, jövedéki adó) magas szinten tartják, amivel egyrészt a feketegazdaság egyre fehérebbé válik, másrészt megteremtődik az adórendszer költségvetési fedezete.

Várat magára a kötvényprogram

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egyelőre nem indítja el nyugdíjcélú kötvényprogramját. Varga Mihály pénzügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy a tárca és az ÁKK nem szeretett volna a sikeres Magyar Állampír Plusszal szemben egy másik állami programot indítani. Az ÁKK továbbra is tervezi egy nyugdíjkötvény-program indítását, de ez még az előkészítés fázisában van – fűzte hozzá a miniszter.

 

adóváltozások adó törvénymódosítás
Ezek is érdekelhetik