Barnamezőből ígér zöld oázist a Duna-parton a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő stadionnal és sportközponttal a Magyar Atlétikai Szövetség imázsfilmje, amely szerint mai állapotában a belváros szomszédságában lévő, lepusztult, szennyezett terület a lakosság számára használhatatlan. Régóta elhanyagolt és az emberek elől elzárt a Duna-part, ráadásul évek óta súlyosan környezetszennyező anyagok kerülnek a folyóba. Emellett szemétlerakónak használt területek és elhagyott, düledező épületek jellemzik a dél-pesti rozsdaövezetet. A sportági szakszövetség várakozásai szerint, összhangban a vb-rendezéssel, a zöld parkok létrejöttével újjáéledhet a város és a folyó kapcsolata. Végre az embereké lehet a Duna-part, a sétány mellett gyalogos- és kerékpárutak épülhetnek. A beruházás révén 15 hektáros új zöldfelületet kaphat Budapest, ebből 11,7 hektár közpark és közösségi tér, 1,5 hektáron pedig új rendezvényhelyszín jöhet létre.
A múlt heti kormányülésen részt vett Karácsony Gergely főpolgármester is, aki elsősorban a budapesti közlekedés ügyével, a Liget projekt jövőjével és az Egészséges Budapest programmal foglalkozott. Az atlétikai stadion kapcsán azt kérte a kormánytól, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak tegye lehetővé a további tájékozódást, november végére kialakítja az álláspontját Budapest is. Bár a végső döntés aligha ezen múlik majd, a nemzet sportolói is a világbajnokság budapesti megrendezését kérik. Ha a főpolgármester akadályozná a 2023-as vb lebonyolítását, az hatalmas presztízsveszteség lenne, igaz, az eddigi legnagyobb hazai rendezésű sporteseményhez, a 2017-es vizes világbajnoksághoz is egy visszalépés kellett. Emlékezhetünk, Budapest eredetileg 2021-re kapott felhatalmazást, csakhogy Guadalajara nem vállalta a házigazda szerepét, miután a mexikói kormány kihátrált a pályázat mögül. Az egész világbajnokság százmillió dollárba került volna, de a költségvetés nem biztosította ehhez a fedezetet. A lemondás miatt Mexikónak ötmillió dollár büntetést kell fizetnie a vizes sportok nemzetközi szövetségének, a FINA-nak.
Emiatt beugróként bizonyított két éve Budapest. A 2017-es vizes vb megrendezése végül 130 milliárd forintot emésztett fel, ezen belül 46 milliárdot az esemény fő helyszíne, a 12 800 férőhelyes Duna Aréna, amelynek a befogadóképességét a vb után – az ideiglenes lelátók elbontásával – ötezerre csökkentették. Hasonló kaliberű, garantáltan százmilliárdos nagyságrendű beruházás a 2023-as atlétikai világbajnokság, főszerepben a 15 ezerről a vb idejére 40 ezer férőhelyesre bővíthető atlétikai stadionnal. A 2017 márciusában visszavont budapesti olimpiai pályázathoz szükségszerűen készült megvalósíthatósági tanulmány is, az abban foglaltak 120 milliárd forintra becsülték az atlétikai stadion büdzséjét, igaz, ekkor még nem 40, hanem 55 ezres kapacitással számoltak. Bár kétségtelenül jó irány a nemzetközi sportvilágban a kibővíthető-visszabontható létesítmények térnyerése, így is kérdéses, hogy Budapest ki tud-e érdemben használni egy 15 ezer férőhelyes atlétikai stadiont, elvégre bármilyen világverseny lebonyolításának akkor van értelme, ha az adott infrastrukturális fejlesztésre egyébként is szükség van. A megújuló dél-pesti, észak-csepeli rozsdaövezet, az úgynevezett Déli Városkapu egyik bástyája lehet a 2023-as vb-helyszín, amelyhez az állam még 2014-ben 16,5 milliárd forintért megvásárolta a Wing Zrt.-től a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre húzódó, 15 hektáros telket, az építési tervek elkészítése pedig további 4,7 milliárd forintba került.
Értelemszerűen a kormány sem abban gondolkodik, hogy a jegyértékesítés és a televíziós jogdíjak ellensúlyozzák a kiadásokat, hiszen még az idegenforgalmi bevételekkel együtt sem lehet megtérüléssel számolni. A reklámérték a fő szempont, Budapest imázsa a világban ugyanis még ma is rosszabb annál, amilyet az épített környezet, a turisztikai kínálat és a főváros természeti értékei indokolnának. Az atlétikai vb a világ negyedik legnagyobb sporteseménye, legutóbb 2017-ben London révén volt európai házigazdája. A versenyeket 1,2 milliárd tévénéző követte figyelemmel, további 600 millió az interneten, rádión és az írott sajtón keresztül. Csaknem két héten át mintegy kétmilliárd ember figyelmének a megragadása felbecsülhetetlen érték. A vendégéjszakák számának ugrásszerű növekedése mellett éveken át közvetlen gazdasági haszon a munkahelyteremtés és a fogyasztásbővülés is, a későbbi befektetői döntések előmozdításáról nem is beszélve.
Nem reális B terv Debrecen
Ha Budapesten nem épül meg, Debrecen befogadná a Magyar Innováció Házát, és megrendezné a 2023-as atlétikai világbajnokságot is – erről szóló szándéknyilatkozatot fogadott el a hajdúsági megyeszékhely közgyűlése. Papp László polgármester emlékeztetett, hogy a városban az elmúlt húsz évben több mint ötven nagy versenyt, köztük világ- és Európa-bajnokságokat rendeztek meg sikeresen. Bár a városvezető szerint Debrecen szakmailag és szervezetileg is felkészült, Szabados Gábor sportközgazdász úgy látja, nem feltétlenül áll a szükséges szinten az infrastruktúra, beleértve a közlekedést és a szállodakapacitást. A Világgazdaságnak kifejtette, hogy ha a kétmillió lakosú Budapesten kérdéses egy atlétikai stadion kihasználtsága, a kétszázezer lelkes Debrecenben végképp felesleges lenne egy új aréna. A rendezvénypiaci keresletet lefedi a Nagyerdei Stadion, amely viszont kifejezetten labdarúgó-létesítmény, atlétikai versenyszámoknak nem adhat otthont. | vg
