Összeér a termeléssel az innováció

Az export és az innováció kéz a kézben jár – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Figyelő című hetilap TOP200 konferenciáján. A vállalatok az export révén egy nagyobb piacon vannak jelen, a külpiacon pedig sokkal inkább kénytelenek versenyezni, illetve a tudásra építeni. Az így szerzett tapasztalat a hazai piacon is versenyképesebbé teszi a cégeket. Ez biztosítja, hogy a magasabb hozzáadott érték növekedjen, ami több bevételt eredményez, és javítja az ország költségvetési pozícióját. A másik oldalon egyúttal a vállalat pénzügyi helyzete is erősödik.

„Az exportálásnak nagyon erős hatása van a gazdasági növekedésre” – hangsúlyozta az MKIK elnöke. A kivitelnek felhajtó ereje van a nemzetközi kereskedelemben, jövedelmet termel, ezáltal finanszírozhatóvá válik az innováció, és egy lépcsőfokkal magasabbra helyezi a méretgazdaságosságot. Ugyanakkor az exportkitettségnek van kockázata is: minél exportorientáltabb egy gazdaság, annál inkább ki van téve a válságoknak. Parragh László szerint ezt a veszélyt úgy lehet csökkenteni, ha a cégek diverzifikációra törekszenek, azaz több országba, több külpiacra termelnek. A magyar gazdaság exportjának 86 százaléka az Európai Unióba irányul, azon belül a Kárpát-medencébe. E térségek esetleges megingásának súlyos következményei lehetnek a magyar gazdaságban. Az MKIK elnöke szerint koncentrálni kell a belső fogyasztásra is: ha megbicsaklik az export, a belső fogyasztás még mindig képes segíteni. „A tudásnak akkor lesz létjogosultsága, akkor lesz működőképes, ha összekötjük a termelést a továbbképzéssel és az innovációval” – mondta. Rámutatott, hogy az exportnak és a tudásnak is a humán tőke a fő kérdése, és egyáltalán nem az eszköz, hiszen az utóbbit is az előbbi állítja elő. „Rajtunk áll, hogy milyen humán tőkét tudunk létrehozni, és hogyan tudunk elmozdulni a tudásalapú gazdaság felé.”

Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdasága – erről Szabó István Attila beszélt a Figyelő konferenciáján. Az Exim vezérigazgató-helyettese az export és az import GDP-hez mért aránya alapján készített rangsorra hivatkozva hozzátette, hogy hazánkat főképp városállamok előzik meg. A gazdasági nyitottság tekintetében Magyarország a világ mintegy kétszáz országából a tizedik helyen áll.

Az innováció mértéke és erőssége attól is függ, hogy egy ország mennyire járta meg a poklokat – ezt már Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke jelentette ki. „Ha a világ belátható módon alakul körülöttünk, és képesek vagyunk arra az innovációra, hogy hosszabb távra tervezzünk, akkor miért ne engedjük meg magunknak, hogy már tavasszal elkészítsük a következő évi költségvetést” – vetette fel. Szerinte ez hosszabb távon fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teszi a költségvetési politikát. Kovács Árpád elmondta, hogy többletes költségvetéssel fel lehet készülni egy válságosabb időszakra is: jó évben lehetőség van 0,5-1 százalékos további fiskális impulzusra, ha pedig rosszabb az év, akkor marad mozgástér a negatív folyamatok kivédésére.