Az idén már csaknem ezermilliárd forintot hívtunk le Brüsszelből

A 2014–2020-as uniós ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló források 43 százalékát már átutalta Brüsszel, a múlt év végi részeredményekhez képest november végéig 12 százalékponttal kúszott fel a mutató – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Mozgalmasan telt az ősz, hiszen a harmadik negyedév végén még csak 39 százalék volt a vonatkozó részeredmény. Az évtized végéig tartó hétéves időszakban hazánk 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad.

A bizottság a rá jutó részből mostanáig 10,74 milliárd eurót folyósított, ami 3594 milliárd forintnak felel meg, ebből a január–novemberi időszakban 2,89 milliárd euró, azaz 967 milliárd forint érkezett. Októberben és novemberben nagy mennyiségű magyarországi – uniós finanszírozású projekthez kapcsolódó – beruházási, fejlesztési számlát ellentételezett Brüsszel, hiszen a harmadik negyedév végén még 1,83 milliárd eurónál, azaz 613 milliárd forintnál járt csak a számláló, az elmúlt két mozgalmas hónap révén azonban az év egészét tekintve az ezermilliárd forintos határ is elérhető közelségbe került. A forráslehívási rangsort tekintve Magyarország a – most még – 28 tagú uniós mezőnyben a szeptemberi tizenkettedik helyről november végére a kilencedik helyre ugrott, a 43 százalékos részaránnyal éppúgy felülmúlja az uniós átlagot, mint a 12 százalékpontos január–novemberi bővüléssel, hiszen ez idő alatt az EU-tagállamok átlagosan 27-ről 37 százalékra léptek előre.

Bár már 6 százalékponttal meghaladjuk az uniós átlagot, vannak előttünk olyan tagállamok is, amelyeknek az uniós projektjei olyan stádiumban vannak, hogy az Európai Bizottság az előlegekkel és a teljesítésalapú számlákkal együtt már kiutalta a nekik járó források több mint felét. Ebbe a kategóriába tartozik az abszolút éllovas Finnországon (62 százalék) kívül Luxemburg (56), Írország (55) és Ausztria (54) is. A kört a 2004-ben csatlakozó országokra szűkítve azt látjuk, hogy csak Észtország (46 százalék) és Ciprus (44) jár valamivel előrébb, Litvánia ugyanúgy 43 százalékon áll, megelőzzük viszont Lettországot (42), Lengyelországot (39), Csehországot (38), Szlovéniát (35), Máltát (32) és Szlovákiát is (30).

A támogatások odaítélése alapján – a bizottsági adatbázis szerint – Magyarország listavezető az EU-ban 109 százalékos mutatóval. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány az előzetesen megállapított uniós társfinanszírozású keret 10 százalékos állami kiegészítéséről döntött. A korábban tetemes, akár 20-25 százalékpontos hazai előny e téren egyre olvad, hiszen november végéig már Írország és Málta is kötelezettséget vállalt a rá jutó támogatási keret 94, illetve 92 százalékára, rajtuk kívül Ciprus, Finnország (91-91), Portugália (88) és Hollandia (87) alkotja az élmezőnyt.

Az Európai Bizottság adatai szerint az utóbbi hónapokban érdemben csökkent a különbség Magyarországon az uniós támogatások állami megelőlegezése és utólagos brüsszeli ellentételezése között, így az államháztartási hiány is kordában tartható. Ezt tükrözi, hogy októberben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 271,8 milliárd forint volt, miközben az év első tíz hónapját 575,4 milliárd forint hiánnyal zárta, ami az éves előirányzat 57,6 százalékának felel meg. Az 1239,5 milliárd forintos uniós kiadással szemben 933 milliárdos bevételt könyvelhetett el a költségvetés.

Az ősszel amiatt lódulhattak meg a bizottsági kifizetések, hogy számos vitát sikerült tisztázni Brüsszel és a kormány között. Akadt ugyanis több nagy összegű fejlesztési csomag, amelyről addig nem küldött ki Magyarország számlákat, amíg nem sikerült közös nevezőre jutni. Idetartozik a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban a 420 milliárd forintos szennyvízberuházás mellett mintegy 350-400 milliárd forintnyi önkormányzati fejlesztés is a Terület- és településfejlesztési operatív programban. Ez utóbbiba egészségügyi és szociális projektek, iskola- és óvodafelújítások is tartoznak.