A nyugdíjas 9,1 százalék lehet – a fogyasztói árindex 9 százalék – a 2014 és 2019 közötti öt évben, míg a tényleges 15,4 százalék, ami azt jelenti, hogy a járadékok 5,8 százalékkal gyorsabban emelkedtek az áraknál – derült ki a Világgazdaság kalkulációjából. Az előzetes nyugdíjemeléseket kumulálva alapvetően 13,9 százalékos járadékemelkedéssel lehetne számolni, de a szabályok szerint, ha az infláció magasabb az előrejelzésnél, akkor az ellátásban részesülők kiegészítésre jogosultak. A múlt héten a nyugdíjasok több érdekvédelmi szervezete felszólalt amiatt, hogy a nyugdíjemelés mértékét 2,8 százalékban határozta meg a kormány, miközben a Magyar Nemzeti Bank szerint várható infláció ennél számottevően magasabb, 3,4 százalék lehet. A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya lapunk kérdésére azt írta, hogy a kormány megvédi a nyugdíjak vásárlóerejét, ezért az ellátások a költségvetési törvény értelmében az infláció mértékével emelkednek, a kiegészítő nyugdíjemeléshez szükséges forrásokat maradéktalanul biztosítja a költségvetés.
„A nyugdíjasok helyzetének javításához a nyugdíjemelés módszerét kellene módosítani, és be kellene vezetni a svájci indexálást” – mondta a Világgazdaságnak Farkas András, a Nyugdíjguru alapítója. Ezzel részlegesen megakadályozható lenne, hogy a nyugdíjak relatív vásárlóereje leszakadjon az aktív dolgozók nemzetgazdasági átlagkeresetének gyorsan emelkedő vásárlóerejétől. A szakértő hozzátette: köztes megoldást jelenthet a nyugdíjak sávos emelése, aminél az alacsonyabb nyugdíjakat nagyobb mértékben emelnék, mint a nagyobb összegű ellátásokat, így összességében a költségvetés terhe sem nőne.
Ugyanakkor nem mindenkinek emelkedik úgy a nyugdíja, mint amennyivel az árak nőnek. Az egyes településeken bekövetkező infláció lényegesen meghaladhatja az emelések mértékét. A lapunknak korábban nyilatkozó szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a tényleges áremelkedés mértéke jelentősen eltérhet településenként, nagyobb városokban akár városrészenként, kerületenként is különbözhet a tényleges drágulási ütem. A nyugellátás emelkedése azonban nem veszi figyelembe a területi eltéréseket, tehát hiába jelentősen gyorsabb a drágulás üteme Budapest belső kerületeiben, mint egy zsákfaluban, mindkettőben ugyanakkora nyugdíjemelés jár az ellátottaknak. A nyugdíjrendszert túlbonyolítaná egy területileg eltérő emelés megállapítása, és ehhez területi inflációs adatokra is szükség lenne, azonban a Központi Statisztikai Hivataltól ez jelentős pluszforrásokat igényelne. Mindezek miatt egy fővárosi nyugdíjas által érzékelt infláció lényegesen magasabb lehet, mint a fogyasztói árindex (vagy akár a nyugdíjas fogyasztói árindex), így a járadék emelésének mértékét leszakadásnak élheti meg.
