Gyorsuló ütemben nőtt a GDP
Ráski Péter | A 2010-es években reálértéken 30 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék (GDP) azon kalkuláció szerint, amelyet a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal és szakértők előrejelzései alapján készített. A GDP évtized eleji értéke 27,3 ezermilliárd forint volt, a 2019 végi 44,8 ezermilliárd forint lehet, vagyis a növekedés nominálisan 64 százalék. A hazai gazdaságot az évtized elején a 2008-as válságból való kilábalás jellemezte, az ország 2013-ban állt növekedési pályára, gazdaságának bővülése pedig az utóbbi években már uniós összevetésben is a legmagasabbak közé került. A további évekre vonatkozó előrejelzések az ez évre várt 5 százalék körüli növekedésnél kisebbet tartalmaznak, de nagy szórással. A kormány új makrogazdasági előrejelzésében 2023-ig 4–4,3 százalékos reál-GDP-növekedés áll, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) december közepi prognózisa valamivel 4 százalék alattit jelez a következő évekre, 2021-től például 3,5 százalékost. A nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, IMF, OECD, Világbank, hitelminősítők) középtávon 2–2,5 százalékos GDP-bővülést feltételeznek. Az idei fogyasztói árak mintegy 22 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, az átlagos drágulás 2,5 százalék volt. A gazdasági válság utóhatásaként 2010 és 2012 között rendkívül magas volt az infláció, majd azt követően 2016-ig a kifejezetten alacsony pénzromlás okozott gondot. 2017 óta a fogyasztói árindex az MNB 3 százalékos célja környékén, illetve 2–4 százalékos célsávján belül alakul.
A kormánykommunikáció az egyik legsikeresebb területként a foglalkoztatás bővülését emeli ki: 2019 végén az előrejelzések szerint 790 ezerrel, azaz 21 százalékkal többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben. A foglalkoztatás 2013 óta gyorsan, 2017-tól lassabban nőtt, 2019-ben már 4,5 millióan dolgoztak. A 2010-ben még 133 ezer forintos nettó átlagkereset 2019-re 239 ezer forintra emelkedett, vagyis mintegy 80 százalékkal – 107 ezer forinttal – nőtt. Az inflációt figyelembe véve ez 47,5 százalékos reálkereset-emelkedés. Igaz, eközben megugrottak a lakásárak is, mégpedig – az MNB lakásárindexe szerint – 2018-ig mintegy 42,5 százalékkal. Drágult a lakásbérlés is. A keresetek viszont ennél mintegy 26 százalékkal gyorsabban emelkedtek.
Az ipari termelés értéke a vizsgált időszakban 21,5 ezermilliárd forintról 36 ezermilliárdra emelkedhet, vagyis nominálisan 68, reálértéken pedig 39 százalékkal. A szakértők azonban gyakran jelzik, hogy egy nagyobb válság esetén már veszélyforrássá válhat, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt az autóiparnak és kiszolgáló ágazatainak a részesedése a termelésben. Az évtized második felének sikerágazata a két és félszeresére bővülő építőipar. A szektort az infrastrukturális fejlesztéseken és az irodaépítéseken kívül 2016 óta a lakásépítések is jelentősen támogatják, ami többek között az állami kedvezményeknek – áfakedvezmények, otthonteremtési kedvezmények – köszönhető.
