Pozitívan alakult tavaly a háztartások jövedelmi helyzete, az egy főre jutó éves bruttó jövedelem mértéke elérte az 1 millió 815 ezer forintot, és 10,4 százalékkal volt magasabb, mint 2017-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala, 2018 című kiadványából. Az egy főre jutó, éves, rendelkezésre álló nettó jövedelem 10,2 százalékos növekedést mutatott, és elérte az 1 millió 432 ezer forintot. A reáljövedelmek összege 7,2 százalékkal nőtt 2017-hez képest.
A jövedelmek bevételi forrás szerint három fő típusból tevődtek össze: munka-, társadalmi és egyéb jövedelmekből. Az egy főre jutó bruttó munkajövedelem 12,9 százalékos plusszal 1 millió 337 ezer forint volt. A társadalmi jövedelmek szintén egy főre számított éves összege 448 ezer forintot tett ki, az egyéb jövedelmek részaránya pedig az összes jövedelmen belül 1,7 százalékot, egy főre vetítve 30 ezer forintot mutatott.
2018-ban minden csoportban nőtt a fogyasztás, az egy főre jutó, összes személyes célú kiadás 1 millió 223 ezer forint volt, 10,6 százalékkal haladta meg az előző évi összeget. Az átlagos, 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett a fogyasztás reálértéken 7,5 százalékkal bővült. A legnagyobb mértékben a kultúrára és a szórakozásra fordított kiadások emelkedtek, ezt a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatási tételek követték. A lakásfenntartás és a háztartási energia terén mérsékelt növekedés mutatkozott. A háztartások jövedelmi helyzete a KSH kiadványa szerint regionálisan erősen eltér, de tavaly a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező Budapest és a legalacsonyabb jövedelmű Észak-Alföld között szűkült az olló. A fővárosban az egy főre jutó éves, átlagos bruttó jövedelmet 2 millió 335 ezer forintra mérték, míg a másik térségben ugyanez 1 millió 559 ezer forint volt. A két régió háztartásainak egy főre jutó bruttó jövedelme közötti különbség 1,5-szeresre apadt, szemben az egy évvel korábban mért 1,6-szeres értékkel.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata tavaly a teljes népesség 18,9 százalékát, azaz 1 millió 813 ezer embert érintett. Ez a szám 74 ezerrel kisebb, mint egy évvel korábban. A jövedelmi szegénységi mutató 12,4 százalékon, a súlyos anyagi depriváció 8,7 százalékon állt, míg munkaszegény háztartásban mintegy 348 ezer ember élt. Az ebben a három szegénységi dimenzióban együttesen érintettek aránya a teljes népesség 1,1 százaléka volt tavaly, mintegy 103 ezer ember.
