Magyarországon több mint 20,3 millió nyugdíjas van, közülük 115 ezren állnak munkaviszonyban, és mintegy 100 ezren dolgozhatnak egyéb jogviszonyban – mondta a Világgazdaságnak Farkas András. A nyugdíjszakértő azután mutatott rá ezekre a számokra, hogy az Országgyűlés a napokban elfogadta a nagyszülői gyermekgondozási díj (gyed) bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Az új szabályok szerint a szülők átruházhatják a gyedre való jogosultságukat a nagyszülőkre, ha arra maguk is jogosultak, és keresőtevékenységet végeznek. Azt, hogy a törvénymódosítás pontosan hány személynek kedvez majd, egyelőre nem lehet megbecsülni – hangsúlyozta Farkas András. Ugyanakkor szerinte az új törvény több korlátot is támaszt a családokkal szemben, kizárja például a nyugdíjas és egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülőket, ideértve a rokkantsági vagy korhatár előtti ellátást kapókat. A jogalkotó megítélése szerint ők nyilván alkalmasak arra, hogy az egyéb ellátásra támaszkodva segítsék az unokák nevelését. A törvény emellett a jól kereső nagyszülőket döntés elé állítja, hogy a nyugdíjuk alapjául szolgáló számított „életpálya” átlagkeresetét (a nagyszülői gyed szolgálati időnek minősül) növeli-e a gyed igénybevétele. Farkas András meglátása szerint ezért a gyed átruházása elsősorban az alacsony keresetű nagyszülőknek lehet vonzó, vagy a munkahelyüket féltőknek. Emellett sok olyan nő is igénybe veheti majd a támogatást, akinek már csak rövid idő hiányzik a kedvezményes nyugdíjra jogosító legalább negyven évből.
A munka törvénykönyvét is érintő új jogszabályok értelmében a folyósítás időtartamára a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra lesz jogosult, és felmondási védelemben részesül, emellett a kisgyermekes anyák rugalmasabb foglalkoztatásának elősegítése érdekében – a családvédelmi akciótervvel összhangban – a kötelező részmunkaidő biztosításának életkori határa tovább emelkedik a gyermek négy-, illetve nagycsaládosok esetén a hatéves koráig – közölte lapunkkal a Pénzügyminisztérium. Az előterjesztés a kiküldetési irányelv módosításait is tartalmazza, kibővülnek a munkavégzés helye szerinti, kötelezően alkalmazandó rendelkezések. Újdonságként megjelennek a hosszú távú kiküldetésre és a felváltó kiküldetésre vonatkozó szabályok, valamint kiegészültek a munkavállalók tájékoztatási kötelezettségét rögzítő rendelkezések.
