A kiskérődző-ágazat 2019–2030 közötti helyzetéről szóló előrejelzés szerint az Európai Unió teljes juhállományára mintegy 3 százalékos csökkenés vár – idézte az Európai Bizottság szakmai anyagát az agrárkamara honlapja. A brüsszeli szakértők a piaci helyzet elemzésekor örvendetesnek nevezték, hogy az EU-ban az ökológiai gazdálkodás aránya − a szarvasmarha-ágazat mellett − a kiskérődző-ágazatban már most is magas, e gazdaságok arányának növekedése azonban lelassulhat az előttünk álló évtizedben.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézete által készített piaci jelentés szerint az unióban a juh- és kecskehús fogyasztása az idén 2 százalékkal csökkenhet, 2020-ban pedig nem változik jelentősen. Az egy főre jutó éves fogyasztás 1,7 kilogramm körül alakulhat az idén és a következő évben is. Az uniós előrejelzés szerint 2030-ra a juhhúsfogyasztás fejenként 1,8 kilogrammra emelkedik az EU-ban, ami 6 százalékos növekedés lenne az idei értékhez képest.
Az uniós juhhúsfogyasztás a többi húshoz képest a legalacsonyabb a közösségben, alakulására az árak változása valószínűleg mérsékelt hatást gyakorol. A következő évtizedben a fogyasztás a fejenkénti 1,8 kilogramm körül stagnál, az unióbeli juh- és kecskehúsfogyasztást hosszabb távon azonban élénkítheti az étkezési szokások megváltozása és a népesség változása. A juhhústermelés várhatóan viszonylag stabil marad, értéke a jelzett időszakban 950–965 ezer tonna között alakulhat. A legtöbb uniós tagállamban az ágazatot termeléshez kötött dotációkkal támogatják.
A 2018. évi adatok szerint a két legnagyobb juhhús-előállító az EU-ban az Egyesült Királyság és Spanyolország volt, együttesen a teljes uniós vágások 47 százalékát adták. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó előrejelzés alapján megállapítható, hogy a termelés továbbra is néhány tagállamra koncentrálódik. Az alacsony exportpotenciál az előállított termékeket a belső uniós piacon fogja tartani.
Az élő állatok exportja az EU-ban várhatóan fokozatosan, megközelítőleg 40 ezer tonnára csökken az előrejelzésben szereplő időszakban, ami az ideihez viszonyítva 34 százalékos csökkenés. Az erős nemzetközi verseny miatt a húsexport alacsony szintű lesz, a kivitel fő iránya a mediterrán térség lesz. Ausztrália és Új-Zéland valószínűleg megtartja domináns helyzetét a világpiacon, e két ország a nemzetközi kereskedelemben 80 százalékkal vesz részt. Annak ellenére, hogy az EU továbbra is jelentős exportcélállomás marad, arra lehet számítani, hogy Ausztrália és Új-Zéland az elkövetkező időszakban jobban összpontosít a közelebbi ázsiai piacokra.
A tavalyi csúcs után az uniós árak a kiigazítások hatására mérséklődnek, majd a 2030-ig tartó időszak második felében az árszintek normalizálódása várható. Az uniós és a világpiaci árak közötti jelentős különbség megmarad, tükrözve a magasabb termelési költségeket és a vélhetően csökkenő világpiaci nyomást.
