Kissé nőhet a juhhúsfogyasztás az EU-ban
A kiskérődző-ágazat 2019–2030 közötti helyzetéről szóló előrejelzés szerint az Európai Unió teljes juhállományára mintegy 3 százalékos csökkenés vár – idézte az Európai Bizottság szakmai anyagát az agrárkamara honlapja. A brüsszeli szakértők a piaci helyzet elemzésekor örvendetesnek nevezték, hogy az EU-ban az ökológiai gazdálkodás aránya − a szarvasmarha-ágazat mellett − a kiskérődző-ágazatban már most is magas, e gazdaságok arányának növekedése azonban lelassulhat az előttünk álló évtizedben.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézete által készített piaci jelentés szerint az unióban a juh- és kecskehús fogyasztása az idén 2 százalékkal csökkenhet, 2020-ban pedig nem változik jelentősen. Az egy főre jutó éves fogyasztás 1,7 kilogramm körül alakulhat az idén és a következő évben is. Az uniós előrejelzés szerint 2030-ra a juhhúsfogyasztás fejenként 1,8 kilogrammra emelkedik az EU-ban, ami 6 százalékos növekedés lenne az idei értékhez képest.
Az uniós juhhúsfogyasztás a többi húshoz képest a legalacsonyabb a közösségben, alakulására az árak változása valószínűleg mérsékelt hatást gyakorol. A következő évtizedben a fogyasztás a fejenkénti 1,8 kilogramm körül stagnál, az unióbeli juh- és kecskehúsfogyasztást hosszabb távon azonban élénkítheti az étkezési szokások megváltozása és a népesség változása. A juhhústermelés várhatóan viszonylag stabil marad, értéke a jelzett időszakban 950–965 ezer tonna között alakulhat. A legtöbb uniós tagállamban az ágazatot termeléshez kötött dotációkkal támogatják.
A 2018. évi adatok szerint a két legnagyobb juhhús-előállító az EU-ban az Egyesült Királyság és Spanyolország volt, együttesen a teljes uniós vágások 47 százalékát adták. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó előrejelzés alapján megállapítható, hogy a termelés továbbra is néhány tagállamra koncentrálódik. Az alacsony exportpotenciál az előállított termékeket a belső uniós piacon fogja tartani.
Az élő állatok exportja az EU-ban várhatóan fokozatosan, megközelítőleg 40 ezer tonnára csökken az előrejelzésben szereplő időszakban, ami az ideihez viszonyítva 34 százalékos csökkenés. Az erős nemzetközi verseny miatt a húsexport alacsony szintű lesz, a kivitel fő iránya a mediterrán térség lesz. Ausztrália és Új-Zéland valószínűleg megtartja domináns helyzetét a világpiacon, e két ország a nemzetközi kereskedelemben 80 százalékkal vesz részt. Annak ellenére, hogy az EU továbbra is jelentős exportcélállomás marad, arra lehet számítani, hogy Ausztrália és Új-Zéland az elkövetkező időszakban jobban összpontosít a közelebbi ázsiai piacokra.
A tavalyi csúcs után az uniós árak a kiigazítások hatására mérséklődnek, majd a 2030-ig tartó időszak második felében az árszintek normalizálódása várható. Az uniós és a világpiaci árak közötti jelentős különbség megmarad, tükrözve a magasabb termelési költségeket és a vélhetően csökkenő világpiaci nyomást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.