Novemberben 3,3 százalék lehetett az éves alapon mért a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Központi Statisztikai Hivatal holnap közli a tényadatot. A lapunk összegzésében mért drágulási ütem 0,4 százalékponttal magasabb lehet az októberi fogyasztói árindexnél, azonban elmaradhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3,5 százalékos prognózisától. Az árnyomást jelző maginfláció továbbra is a jegybanki célsáv tetején alakulhat, vagyis 4 százalék lehet, az MNB által kiemelten figyelembe vett adószűrt maginfláció 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra mérséklődhetett. Idén és jövőre egyaránt 3,3 százalék lehet az éves átlagos infláció.
A bázisidőszakban mérséklődött a fogyasztói árindex, ez emeli jelentős mértékben az inflációt 2019 novemberében. A jelenség elsősorban az olajárak alakulásának tudható be
– mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Az inflációs nyomáshoz elsősorban a gyenge forintárfolyam, a magas kereslet és a dinamikusan emelkedő bérek járulnak hozzá. Regős Gábor hozzáfűzte: az importált infláció csak részben ellensúlyozza az erőteljes belső kereslet okozta árnyomást. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a bázishatás mellett az élelmiszerek gyors áremelkedése is fontos tényező. A maginfláció emelkedését a piaci szolgáltatások folytatódó, jelentős mértékű drágulása mozgatja. A szakértő a konszenzusnál és az októberi adatnál magasabb, 4,1 százalékos maginflációt vár. Virovácz Péter úgy látja, a következő két hónapban tovább emelkedhet az infláció, utána azonban átmenetileg mérséklődhet a fogyasztói árindex.
Az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és az emiatt várható mérsékelt üzemanyagár-növekedés, valamint a szabályozott árú termékek árszínvonalának kismértékű romlása visszafoghatja az inflációs dinamikát – fejtette ki Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese. A belső árnyomás azonban ezzel ellentétes irányba hat, vagyis gyorsítja a drágulás ütemét. A szakértő prognózisa szerint a maginfláció rendre a fogyasztói árindex felett növekedhet, ennek oka elsősorban az erőteljes bérnyomásban keresendő. Bár az átlagbérek jövőre már csupán egy számjegyű növekedési ütemre kapcsolhatnak, a kereslet bővülése továbbra is az infláció felett alakulhat, és a gyors bérkiáramlás begyűrűzhet a fogyasztói árakba is. Kuti Ákos úgy véli, a szociális hozzájárulási csökkenése részben fékezheti a keresetek miatti drágulási ütemet.
