A forintgyengülés ellenére most sem lépett a jegybank
R. P. | Az alapkamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi kamatdöntő ülésén nem változott, már 2016 májusa óta 0,9 százalék – derült ki a jegybanki közleményből. A többi monetáris feltételen sem módosított a monetáris tanács, a közleményben azonban hangsúlyozták, hogy a devizakamatcsere-ügyletek (fx-swap) állományával alakítják a monetáris politikát annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió megfelelő legyen. Az elmúlt két tender során az fx-swapok állománya 88 milliárd forinttal csökkent, ez azonban nem jelentős mérséklődés a még mindig 2185 milliárd forintos volumenhez képest. Az egynapos betéti állomány – vagyis a kiszorított likviditás – is megfelel az MNB által meghatározott, legalább 300–500 milliárd forintos kiszorítandó likviditásnak, ez 500–600 milliárd forint között alakult az elmúlt napokban. A közlemény szerint a koronavírus fokozta a bizonytalanságot, a terjedése a globális kilátások romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülést hozhatja magával, azonban az elmúlt hetek forintgyengülését nem kommentálta a jegybank. Az euró-forint árfolyam nem reagált érdemben a kamatdöntésre, ám a délután háromkor kiadott közlemény hatására a 337,7-es szintről hirtelen 338,6 körülire emelkedett a kurzus, majd lassan visszatért a 338-as szint alá.
„Januárban akár 4,3 százalékra is felszökhetett az éves infláció, ugyanakkor a jegybank szerint az év során visszatér a 3 százalékos cél közelébe” – írta meg a Bloomberg az elemzői körkérdés alapján. Ennek ellenére a szakértők nem számítanak a kamatfeltételek változására, inkább a nem konvencionális eszköztárhoz nyúlhatnak, amelyet a most már szokássá váló, háromhavonta kiadott, frissített előrejelzéssel együtt igazítanak. Az alacsony kamatkörnyezet és a laza monetáris politika sérülékennyé tette a forintot a globális turbulenciák és a koronavírus esetleges hatásaival szemben. A forintgyengülés azonban csak enyhén gyűrűzött be a fogyasztói árindexbe, ráadásul az importált infláció is a várt szint alatt alakulhat. Jose Caveira, a JPMorgan Chase elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki kommunikáció a korábbiakkal ellentétben már nem lazító hangvételű, és a forint gyengülése miatt egyre inkább semleges álláspontot képvisel.
