Aligha lesz új EU-s pályázat 2022-ig
A magyar gazdaság nem statikus, evolúciója folyamatos, a cégek reagálnak a piaci változásokra, tehát aligha bírálható a hazai kis- és középvállalkozói szektor (kkv) azért, mert a fejlesztéseiben adott esetben az uniós pályázati kiírásokhoz alkalmazkodik – véli Krisán László, a Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója. Szerinte jórészt alaptalanok az uniós pénzek korábbi felhasználását érő kritikák, mert a kkv-kat éppen az „ingyenpénz” mentette meg a válság súlyosabb hatásaitól. Kiemelten a leromlott eszközparkjuk megújítására fordították a támogatásokat, enélkül nehezen vehetnék fel a versenyt.
A szakember értelmetlennek érzi az arról folyó vitát is, hogy az uniós pénzeknek végső soron hány százaléka szolgálta a hazai vállalkozásokat, mert szerinte ez nem mérhető. A kiírásokkal persze fókuszálható a pénzek felhasználása, az irányító hatóságok igyekeztek is elérni a kitűzött 60 százalékos vállalkozásfejlesztési arányt. Az alap-infrastruktúra megteremtése áttételesen hozhat vállalkozói sikert, hiszen ezt a munkát is vállalkozások végezték az állam vagy az önkormányzatok beruházásainál.
Az uniós pénzek felhasználásánál a hazai vállalkozások abból a szempontból messze felülteljesítettek a régióban, hogy Magyarországon írtak ki a legnagyobb arányban pályázatokat a visszatérítendő forrásokra – emlékeztet a Széchenyi-kártya programot koordináló társaság vezérigazgatója. Krisán László azt is vitatja, hogy a cégek „utaztak” volna a grant típusú, vissza nem térítendő megoldásokra, hiszen a korábbi pályázati ciklus legsikeresebb elemei az úgynevezett kombi (visszatérítendő és vissza nem térítendő uniós forrást tartalmazó) kiírások voltak. Ám tudomásul kell venni, hogy a makrokörnyezet megváltozott: az új típusú inflációs környezetben a hitelkamatok rendkívül alacsonyak, a bankok finanszírozási képessége és étvágya megnőtt, így eltűnőben van a visszatérítendő támogatások azon vonzereje, hogy olyan cégek is megkaphatták őket, amelyek a korábbi, szigorúbb hitelbírálatokon fennakadtak. Ezt megelőzően a Magyar Nemzeti Bank épp akkor jelent meg a hitelszigort és a kamatszinteket mélybe rántó Növekedési hitelprogrammal, amikor kiapadtak az előző pályázati ciklus uniós forrásai. Most, amikor a 2014–20-as időszak forrásai kimerülőben vannak, újra szükség van az állami szerepvállalásra, de a vállalkozásoknak ezúttal inkább tőkeoldali támogatásra van szükségük.
A szakember önmagában nem tartja bajnak, hogy a vállalkozások már leszerződtek a pályázati források döntő részére, ám szerinte a visszahulló pénzeket hatékonyabban kellene visszaáramoltatni a pályázati rendszerbe, és általánosan is alaposan le kell építeni a költséges bürokratikus folyamatokat.
Az új uniós költségvetési ciklus kihívásai kapcsán arra figyelmeztet, hogy a költségvetési tervezet elfogadása szinte bizonyosan csúszik. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy Magyarország mennyivel kisebb támogatásra lesz jogosult, hiszen jövőre lényegében nem is lesz még felhasználható forrás, mert csak a büdzsé elfogadása után kezdődhet az operatív programok értelmezése, brüsszeli jóváhagyásuk, majd a pályázati menetrend kidolgozása. „A kormány láthatóan számol ezzel, és igyekszik az átmeneti időszak szükségletét belső forrásokból megteremteni” – jelzi Krisán László, aki ezt is komoly kihívásnak értékeli a makrogazdaság sokat emlegetett lassulása mellett. Ezért kiemelten fontosnak tartja a rendelkezésre álló pénz hatékony felhasználását. Mint rámutatott, biztosra vehető, hogy a Brexit után kevesebb közvetlen uniós forrásra számíthatnak a hazai kkv-k, ezért a magyarországi vállalkozói körnek is fel kell készülnie a támogatásban szegényebb időszakra.
A kiírásokkal a
60
százalékos fejlesztési arányra törekedtek
