A konszenzusunk szerint
a maginfláció szintje decemberben a novemberivel megegyező, 4 százalék lehet, az adószűrt mutató enyhe, 0,1 százalékpontos emelkedést mutathat, elérheti a 3,7 százalékot.
A szakértők válaszainak összegzéséből az derül ki, hogy idén 3,4-3,5 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex, ez 15 bázisponttal magasabb, mint az egy hónappal ezelőtti felmérésünk eredménye, vagyis egyértelműen erősebb árnyomásra számítanak az elemzők. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,1 százalékponttal – 3,4 százalékra – emelte az idei inflációs prognózisát az alappálya decemberi frissítésekor.
Fotó: Andrey Rudakov/Bloomberg via Getty Images
Az MNB előrejelzése szerint konszenzusunknál kissé erőteljesebb, 4 százalék volt a pénzromlás decemberben, az éves átlag pedig megegyezik a felmérésünkben foglalt 3,3 százalékkal. Mivel az alappályához képest nem várható jelentős eltérés, a január végi kamatdöntő ülésen nem valószínű, hogy lép a jegybank. Ha a monetáris politikán finomít az MNB, akkor azt várhatóan a márciusi frissített előrejelzés ismeretében teheti meg.
Az infláció további erősödését – novemberhez hasonlóan – az energiaárak változása és tavalyi alacsony bázisa határozhatja meg – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A maginfláció ugyanakkor csökkenhet – a szakértő szerint 3,9 százalékra mérséklődhet az alapfolyamatokat megragadó mutató –, ami enyhülő árnyomást jelez. Virovácz Péter nem vár monetáris reakciót a Magyar Nemzeti Banktól. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőteljes belső kereslet, a bérek növekedése és a gyenge forintárfolyam az infláció erősödését hozhatja el, ezt ugyanis csak részben képes ellensúlyozni az alacsony importált infláció, ráadásul az olajárak ez utóbbit is megdobták az év végére.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
