Az idén még alig érződik a Brexit hatása

Január 31-én csupán papíron lép ki az Európai Unióból az Egyesült Királyság. Egy december végéig tartó átmeneti időszak kezdődik, az érintettek a többségében 2021. január 1-jén hatályba lépő intézkedések feltételeinek részleteiről tárgyalnak – közölte lapunkkal Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ezredforduló óta több mint a duplájára emelkedett Magyarország és az Egyesült Királyság külkereskedelme, 2018-as értéke elérte az 584 milliárd forintot. A brit szigetekről származó behozatal a teljes import mintegy 1,56 százaléka volt, összesen 494 milliárd forint, vagyis az export 90 milliárd forintra rúgott. A Brexitnek aránylag kis hatása lehet a külkereskedelemre, és így az ipari termelésre is. Mivel az utazás sem válik bonyolultabbá, nem valószínű, hogy a brit turisták elmaradnának. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára novemberben arról beszélt, hogy a rendezett Brexit a magyar GDP-növekedést a legrosszabb esetben legfeljebb 0,2–0,8 százalékponttal vetheti vissza. Ez nem elhanyagolható, de kezelhető. Németh Dávid szerint a Brexit tényleges hatásait a megállapodások ismeretében látjuk majd.

Az Egyesült Királyság a kilépése után harmadik országnak minősül adójogi szempontból, ám a szigetországra vonatkozó új adózási szabályok csak az átmeneti időszak végén, a jelenlegi állás szerint 2020. de­cember 31. után lesznek érvényesek – közölte a Világgazdasággal Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere. A magánszemélyeket érintő adók kapcsán magyar részről már korábban megkezdődött a felkészülés a Brexitre: a rendezetlen kilépés esetére külön jogszabályt alkotott a magyar parlament, amelyben a legfontosabb kérdéseket kezelték. Az Egyesült Királyság területén munkát vállaló és adózó magyaroknak sem kell érdemi változásra készülniük, hiszen e kérdéskört a Magyarország és az Egyesült Királyság közötti adóegyezmény rendezi. Az egyezmény a Brexittől függetlenül továbbra is hatályban marad, a rendelkezéseit a jövőben is alkalmazni kell.

A britek kilépése a magyar adórendszert és a magyar adóbevételeket sem veszélyezteti majd – véli Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group adótanácsadó cég jogi partnere. Szerinte adózás szempontjából apróbb változásokra kell felkészülni, amelyek azonban inkább technikai jellegűek lesznek. Ezek alapvetően két területet érintenek, egyrészt a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmi kapcsolatok áfa- és vámkezelését, másrészt a Magyarországon működő brit cégek gazdasági jogi helyzetét. Az áfa- és vámszabályok Fischer Ádám válasza szerint alapvetően nem változnak, csupán a normákat kell majd az eddigitől eltérően alkalmazni. Módosul majd az adminisztráció, más soron kell bevallani az értékesítést, és más dokumentumok lesznek szükségesek az áfabevalláshoz – sorolta. A brit cégek gazdasági jogi helyzete abban lesz más, hogy a jövőben nem élvezhetik majd Magyarországon azokat a kedvezményeket, amelyek megilletik az uniós vállalkozásokat. Például nem alapíthatnak a magyar cégekkel azonos módon fióktelepet, vagy nem vásárolhatnak ingatlant.

A Magyarországon működő brit vállalkozások nem kerülhetik el a kilépés kapcsán, hogy újragondolják a jelentési kötelezettségeiket. Erre Gábor Zoltán szerint azért van szükség, mert előfordulhat, hogy megszűnnek egyes jelentési kötelezettségek. Adójogi szempontból egy Egyesült Királyságból történő termékbeszerzés az átmeneti időszak végéig közösségi beszerzésnek számít ugyan, de az átmeneti időszak után már importnak. Az Egyesült Királyságba irányuló magyar termékértékesítés jelentési kötelezettsége is változik, a magyar termékek kivitele exportnak fog számítani.

Egyelőre nem változik a cégek adózása

„Jelenleg 84 ezer Egyesült Királyságban élő magyart tartunk számon” – közölte a brit nagykövetség a Világgazdasággal. Az uniós letelepedési mechanizmus alapján az Egyesült Királyságban élő magyarok 2021. június 30-ig az eddigi feltételek szerint vállalhatnak munkát, de a letelepedési kérelem elfogadásával jövő év közepétől is tovább lehet dolgozni az országban. A letelepedési, illetve az előletelepedési státusz elfogadásával az ott élők hozzáférnek az egészségügyi ellátáshoz, a korábbi feltételekkel folytathatják a tanulmányaikat, jogosultak támogatásra és nyugdíjra. A cégek adózása egyelőre nem változik, és az utazás során az idén vámhatárral sem kell kalkulálni. | VG