Idén is laza monetáris politika várható
A jegybank tolerálja a célszint feletti inflációt, amíg az a toleranciasávon belül marad, így nem várok monetáris szigorítást 2020-ban – mondta a Világgazdaság kérdésére Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője. A kulcskérdés a forint árfolyamának inflációra gyakorolt hatása, a belső kereslet alakulása, illetve az eurózóna felől érkező, importált hatások, ám az alappálya esetén nem vár lépést a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) 2020-ban Varga Zoltán. Az MNB erre az évre 3,5 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizált a decemberi Inflációs jelentésében, ami 0,1 százalékponttal haladja meg a szeptemberi előrejelzésben vártakat. A jegybank elsősorban a nyugat-európai recessziós félelmek enyhülésével erősödő euróinflációval, ennek begyűrűző hatásával számolta újra a magyar alappályát, az importált alacsony infláció dezinflációs hatása kevésbé jelenhet meg a hazai árakban, mint korábban gondolták. Maróti Ádám György, a Danube Capital vezető elemzője azonban az MNB-nél is magasabb, 3,6 százalékos fogyasztói árindexszel számol az évre, amit az üzleti ciklus előrehaladott állapotával és a korábbinál gyengébb forintárfolyammal indokol. A feszes munkaerőpiac által okozott bérnövekedés a legmeghatározóbb tétel a magas maginflációban, ezeket a gazdasági ciklusból eredő hatásokat a kormányzat 8 százalékos minimálbér-emelése is tovább erősíti. Maróti Ádám György hozzátette: a bérköltség folyamatos növekedésére egyre inkább az árak emelésével válaszolnak a vállalatok.
Az első 11 hónap adatainak ismeretében 2019-ben 3,3 százalék körül alakulhat a 2019-es éves átlagos infláció, jövőre kissé magasabb lehet az átlagos árszínvonal-változás – mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Továbbra is megmarad a keresletoldali inflációs nyomás, amit a feszes munkaerőpiac és a magas bérdinamika támogat, ennek megfelelően a volatilis komponensektől megtisztított maginfláció 2020-ban is érezhetően magasabb lehet, mint a teljes fogyasztói árindex. Az alap-előrejelzésüket felfelé mutató kockázatok övezik, 2020 első negyedévének inflációs számaiból kaphatunk pontosabb képet arról, hogy a forint leértékelődése, a vállalatok által általánosan érzékelt költségoldali nyomás és az erős kereslet együttese milyen mértékben hatott a vállalatok árazási döntéseire
– hangsúlyozta Trippon Mariann. Az év utolsó kamatdöntő ülése is azt bizonyította, hogy az MNB továbbra is elkötelezett a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett, még akkor is, ha a frissített Inflációs jelentésben a szakértők ismét megemelték 2020-ra vonatkozó előrejelzéseiket – ez alapján a maginfláció jövőre éves átlagban is 4 százalékos lehet, ami a toleranciasáv felső széle. A hazai laza monetáris politikát 2020-ban sem korlátozza a külső környezet, a nagy jegybankok esetében nem várható szigorítás. A belföldi paraméterek közül a hazai infláció, illetve a forint árfolyama (részben inflációs, részben pénzügyi stabilitási megfontolásokból) determinálhatja a monetáris politikai lépéseket. A CIB Bank szakértője hangsúlyozta: ha a jegybank által kiemelten figyelt inflációs mutatók nem lépik át tartósan a 4 százalékos szintet, és a forint leértékelődése is fokozatos marad, az MNB kitarthat a laza monetáris politika mellett, az alapkamat 2020 végéig nem változik, a
3 hónapos Bubor pedig 20 bázispont környékén ingadozhat. Az inflációs kilátások alapján az MNB-nek további lazításra nem igazán van tere
– csak akkor, ha a gazdasági növekedés és az infláció a várakozásokkal ellentétben jelentősen esik –, de a szigorítással is valószínűleg várhat még. Trippon Mariann hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy 2020-ban semmilyen lépést nem tesz a jegybank, a nem konvencionális eszköztárát idén is aktívan használhatja.
„Nem számítok semmilyen változásra a monetáris politikában”
– mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Külső nyomás sem nehezedik majd a hazai jegybankra, ugyanis úgy tűnik, hogy sem az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, sem az Európai Központi Bank nem változtat jövőre a monetáris kondíciókon. A külső gazdasági környezet továbbra is gyenge lesz, hiszen bár válság nem várható, de egy tartósan lassú növekedés igen, ami az importált infláció révén lefelé húzza az inflációs folyamatokat. Eközben a magyar GDP-növekedés is lassulhat 2019-hez képest, elsősorban a magas bázis miatt – különösen a fogyasztás és a beruházás terén várható visszafogott bővülés. Virovácz Péter úgy véli, hogy a jegybank 2020 folyamán fenntartja az egyedi döntéseken alapuló, adatvezérelt politikáját, és nem kényszerül változtatásra.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője is azt hangsúlyozta, hogy az MNB várhatóan továbbra is adatvezérelt üzemmódban működik, tehát a beérkező adatok függvényében lép vagy nem lép majd, nem köteleződik el hosszú távra. „Jövőre is laza monetáris politikára számítunk, a leglazábbra, ami az inflációs célkövetés rendszerén belül még elképzelhető” – tette hozzá a szakember. A kondíciók érdemi változatlansága akkor következhet be, ha az infláció nem tér el jelentősen a 3 százalékos céltól, tehát nem megy tartósan egy bizonyos szint – például 3,5 százalék – fölé. Az infláció alakulásában és így a monetáris kondíciókban is nagy szerepe lesz a külső környezet alakulásának: ezen a téren az elmúlt hetekben csillapodott a vámháború, illetve nőttek a német bizalmi indexek, az európai gazdaságok élénkülnek, ami csökkenti a laza politika szükségességét, és erősíti az inflációs nyomást. Regős Gábor szerint az is meghatározó lesz, hogy a világ nagyobb jegybankjainak laza politikája fennmarad-e.
