IMF: sikersztori a magyar felzárkózás

A magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedése erőtelje­sebb volt, mint amire mi vagy akár más szervezetek számítottak, meglepett bennünket a gazdaság ereje – mondta a Világgazdaságnak Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai részlegének igazgatója a Lám­fa­lussy­-kon­fe­rencián. „Ennek megfelelően a fiskális számokat is kedvezőtlenebbnek ítéltük meg, azt gondolom, hogy a kormány elismerést érdemel” – tette hozzá a szakértő. A jövőre tekintve azonban számos sikerre vihető kihívással kell szembenéznie Magyarországnak. A gyors GDP-növekedés miatt munkaerőhiány alakult ki, ami már a további bővülést fenyegeti. A problémát elsősorban a foglalkoztatottság emelésével lehet orvosolni, ennek kulcsa az idősek és a nők foglalkoztatási rátájának a növelése lehet. A demográfiai kihívások miatt az is elengedhetetlen, hogy javuljon a termelékenység, ehhez az oktatás fejlesztésére kell koncentrálni. Szintén fontos, hogy a fiskális konszolidáció révén folytatódjon az államadósság csökkentése.

„Nem mennék bele találgatásokba azzal kapcsolatban, hogy mikorra érhető el a gazdaságpolitika felzárkózási célja, de optimista vagyok, hiszen a magyar egy főre jutó GDP már elérte az EU-átlag 70 százalékát” – magyarázta Poul Thomsen. Elmondta, hogy a nyolcvanas évek óta követi figyelemmel Kelet-Közép-Európa, ezen belül Magyarország változását, ami egy igazi sikertörténet: leginkább Japán és Dél-Korea hatvanas-hetvenes évekbeli átmenetére hasonlít. A konvergencia természetéből fakadóan egyre nehezebb lesz, hiszen a strukturális változásokat a döntéshozók a könnyebben megváltoztatható tényezőkkel kezdik. A reformok második generációjára van szükség a régióban, e reformok sokkal összetettebbek, és a kormányzás, valamint a korrupció csökkentése körül összpontosulnak.

Az IMF igazgatója hangsúlyozta, hogy Európában érezhetően mérséklődött a gazdaság bővülése 2018 óta. Ez bizonyos fokig nem meglepő, mivel több évig jóval a potenciális szint felett növekedett a GDP, és lehetett számítani a lassulásra. A globális kereskedelem visszaesése miatt azonban a korábban vártnál lényegesen nagyobb mértékű volt a lanyhulás. Szerencsére a belső kereslet és a munkaerőpiacok továbbra is rendkívül erősek maradtak, ezért volt elkerülhető a recesszió, noha a növekedés visszafogottabban alakult. „A várakozásunk szerint fokozatos lehet a kilábalás, amit arra alapozunk, hogy nem fokozódnak a most tapasztalt problémák, amelyek a külkereskedelem gyengélkedését okozták. Különösen a kereskedelmi háború és a Brexit körüli bizonytalanságok hatásai nyomták rá a bélyegüket a gazdasági teljesítményre” – húzta alá Poul Thomsen. Az elmúlt hónapokban kedvező jelek bontakoztak ki, és remélhetőleg idén és 2021-ben végbemehet a kilábalás. Azonban az több mint kétséges, hogy a 2018 előtti masszív dinamika visszatér-e. Az Európa fejlettebb felében tapasztalható gyors lanyhulás eddig csak mérsékelten gyűrűzött be a közép- és kelet-európai régióba, de a gazdaság további gyengélkedése már a felzárkózó térségben is érezhető lenne. Erre azonban kicsi az esély.

„A hitelezés csak egy az IMF feladatai közül, a fő tevékenységünk a gazdasági felügyelet és elemzés mind globálisan, mind országokra bontva” – húzta alá a szakember. A gazdasági ciklusokban van, amikor többen, van, amikor kevesebben kérnek kölcsönt a valutaalaptól. „Ha egy országnak szüksége van támogatásra, akkor rendelkezésére állunk – mondta. – Az alacsony kamatkörnyezetben nem meglepő, hogy kevésbé igénylik a segítségünket, ami a kamatok emelkedésével könnyen lehet, hogy megváltozik.”

Az egy főre jutó magyar GDP elérte a

70

százalékát az EU-átlagnak