Kutatásokkal kell igazolni a módosítás hatásait
A megváltozott éghajlati viszonyok, az átalakult, korszerűbb agrotechnikai műveletek és a termesztett növényfajták változása miatt is módosíttatni szeretné a nitrátrendeletet az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – áll a NAK honlapján közölt írásban. Mint nyomatékosítják, az Agrárminisztérium is fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók számára optimális, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósulhasson meg.
A NAK 2017-ben kezdeményezte a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” egyes pontjainak módosítását, különös tekintettel a trágyázási tilalmi időszakra és a növénykultúrák alá kijuttatható műtrágya-hatóanyagra. A szabályok enyhítésének uniós jóváhagyása azonban csak tudományos eredményekkel alátámasztva lehetséges. A módosítás ugyanis nem idézheti elő a vizek terhelését, és ezt az időszakos vízminőségi jelentéseinknek is igazolniuk kell.
Zajlanak a trágyázási tilalmi időszak – jelenleg október 31-ében meghatározott – kezdetének későbbi időpontra történő módosítását alátámasztó kutatások. A termesztett növények alá kijuttatható hatóanyag-mennyiségek növelését vizsgáló kísérletekben tíz üzem vesz részt. A NAK vállalta, hogy az őszi induló talajmintavételi költségeket megfinanszírozza az MTA Talajtani Kutatóintézet számára. Az őszi munkálatokkal a talajvizsgálatok megkezdődtek, és a módosított dózisok kijuttatása már meg is történt.
Mindezeken túl a minisztérium az Európai Bizottságnál (EB) már kezdeményezte a tavaszi fejtrágyázás február 1-jétől történő alkalmazhatóságát minden őszi kultúrára, valamint a pentozánhatás kivédése érdekében további nitrogén-hatóanyag kiadásának lehetőségét valamennyi termőhelyen. A február 1-jétől kezdhető fejtrágyázási időponthoz az EB kutatási eredményt kér, amely alátámasztja, hogy ezen engedmény biztosan nem okoz környezetterhelést.
Tehát bármely előírás lazítása csak konkrét eredményekkel igazolva hagyatható jóvá uniós szinten. Szükséges, hogy célzott forrásokkal, támogatásokkal mielőbb lezárhatók, feldolgozhatók legyenek az eddigi kutatási eredmények, összevetve az aktuális meteorológiai adatokkal, vízminőségi mutatókkal. Az agrárkamara jelezte szerepvállalási szándékát ezen támogatásokban, és a módosítások uniós egyeztetéseinek további folytatását ösztönzi. Az eredmények elérése azonban többéves folyamat lesz, és csak az egyeztetések és kutatások fenntartásával lehetséges.
