A Market Építő Zrt. 138 milliárd forintos árbevétele hétmilliárdos profittal párosult 2018-ban, ezek után hogyan alakult pénzügyileg 2019?
Mintegy 177 milliárd forintos forgalomig jutottunk, a nyereség pedig az egy évvel korábbi szint körül alakult. Ez önmagában a Market teljesítménye, az összesen tíz, köztük öt nagyobb leányvállalat pedig hozzávetőleg további 30 milliárd forint értékű munkát végzett el, de ebből külső szereplőknek csak 5 milliárd forint értékben, a többi 25 milliárd az esetükben az anyacég megrendeléseiből tevődik össze. Így csoportszinten 182 milliárd forintos árbevétel a realitás 2019-re, de mire az összes decemberi teljesítést kiszámlázzuk, ezek a számok minimálisan még változhatnak.
Mindez éves alapon csaknem 30 százalékos bővülés. Minek tudható be ez a jókora ugrás?
Annak, hogy elnyertünk egy jelentős projektet, a leendő debreceni BMW-gyár terület-előkészítési munkáit, és ez már 2019-ben 15-16 milliárd forinttal megemelte a forgalmat. A többi növekedés tervezett, kalkulált volt.
Melyek voltak a megrendelés volumene vagy presztízse miatt igazán jelentős beruházások?
Szakmailag szerencsés helyzetben vagyunk, mert a mélyépítéstől a szerkezetépítésen át a generálkivitelezésig a teljes vertikummal foglalkozhatunk. Építettünk szép számmal irodaházakat, ipari, logisztikai létesítményeket, de ha mégis ki kellene emelnem egy átadást, akkor az a Párisi Udvar, amely műemlék-felújítás és szállodaépítés is egyben. De sosem akartuk beskatulyázni a céget, hogy mi csarnok- vagy műemlék-specialisták vagyunk, az építőipar minden hangszerén tudunk játszani.
Nem sok évente negyven-ötven projektet vinni párhuzamosan?
De az, éppen ezért a darabszámot harminc-harminckettőre csökkentettük, hogy ne aprózzuk el magunkat. A minőségi munka nagyobb figyelemmel és több gondossággal párosul. A megrendelők a nagyobb leterheltségünk ellenére sem panaszkodtak, de nekünk könnyebb átlátni, összefogni így a munkafolyamatokat.
Ezek szerint van olyan munka, amelyet már nem vállalnak el?
Elengedtük azokat a kisebb feladatokat, amelyeknél nem érvényesül a hatékonyságunk, a tudásunk, a szabályozottságunk. Például régebben örömmel húztunk fel akár négy-öt hónap alatt egy 1500 négyzetméteres üzemcsarnokot és a hozzá tartozó 500 négyzetméteres irodát, de e téren már versenyhátrányban vagyunk a kisebb, közepes cégekkel szemben. Minőségbiztosítási rendszerrel dolgozunk, saját labort üzemeltetünk, sokat költünk fejlesztésre, és azt hasznosítjuk, miközben mindent a legszabályosabban csinálunk. Mindezek miatt 2-3 százalékkal drágábbak vagyunk azoknál, akik erre nem fókuszálnak. Vannak megrendelők, akik ezt örömmel kifizetik a magas minőség érdekében, másoknak viszont csak az számít, hogy minél olcsóbban jöjjenek ki, az kevésbé, hogy ki a kivitelező, fizet-e adót, vagy dolgoztat-e feketén embereket. Az ilyen típusú megrendelőket szeretnénk elhagyni.
A Marketet hogyan érinti a munkaerőhiány?
Amikor 2016 végén, 2017 elején begyűrűzött az építőipari munkaerőhiány, azt gondoltuk, hogy 2018-ban lesz a mélypont, de 2019-re csúszott át. Mára felhígult a mezőny, arányaiban túl sok a betanított és kevés a szakmunkás. Ezekkel az adottságokkal kell ugyanazt a minőséget hozni, mint Nyugat-Európában, vagy mint itthon, a munkaerőhiány előtti időben. Ebből a szempontból nálunk is küzdelmes év volt a tavalyi.
Vagyis a pénzügyileg is kiemelkedő év ellenére fékezte a céget a növekedésben, hogy nincs elég kétkezi munkás?
A cégnél 435 ember dolgozik, leányvállalatokkal együtt pedig 1135 fő a teljes létszám. A munkaerő-problémával mi nem úgy találkozunk, hogy nincs ember, sőt mi vesszük észre utoljára, ha elfogy. Az 1995-ös alapítás óta jellemző stabil fizetés, korrekt működés miatt mindig szert tudtunk tenni elegendő munkásra eddig is. A munkaerő árának növekedését mi is érzékeljük. Sőt, úgy tapasztalom, számos alvállalkozó indokolatlanul felsrófolta az árakat, és visszaél a helyzettel. Például a festésért, a burkolásért, a gipszkarton- és vasszerelésért, a dryvithomlokzat készítéséért a három évvel ezelőtti ár háromszorosát fizetjük, miközben semminek nem ment fel ilyen mértékben az ára, a munkabér sem lehet a korábbi triplája.
Az EU-n kívüli – jellemzően ukrán vagy szerb – külföldi munkaerő megoldás lehet?
Ahogy régen az erdélyi, úgy az utóbbi időben a kárpátaljai magyarok és velük együtt az ukránok vannak nagyobb számban. Egy átlagos építkezésen 5-10 százalék lehet a vendégmunkás, mi is alkalmazunk külföldieket a leányvállalatainknál, főként a villanyszerelő cégünknél. Akik jönnek, gyorsan tanulnak, de az igazán képzett ukrán munkaerőről a magyar építőipar lemaradt, a legjava már hat-nyolc éve Lengyelországban vagy Csehországban dolgozik.
Nincsenek válságjelek
Volt hét szűk év az építőiparban a válságot követően, a hét bő év most nem lesz meg?
Nem vagyok próféta, de a gyakorlatban még nem találkoztunk egy újabb válság jeleivel. A saját szerződésállományunk alapján az idei évet a magas bázison is további, legalább 5 százalékos növekedéssel terveztük, és feltehetően 2021-ben sem találjuk magunkat szembe drasztikus visszaeséssel.
Pedig ágazati szinten az új szerződések volumene már csökkent.
Az építőipar akkor érzékeli először a problémát, amikor a tervezőcégeknek nincs elegendő munkájuk. Egyelőre mindenki dolgozik, de az igaz, hogy kaptam már olyan telefonokat, hogy a tervezőknek van szabad kapacitásuk, tudunk-e munkát ajánlani. Lássuk be, nagyon nagyot nőtt az építőipar, az idei növekedés már szerényebb lesz az eddigieknél. Az 5 százalékos lakásáfa szisztematikus kivezetése miatt kevesebb lakóingatlan fejlesztés indul, ami várhatóan kevésbé fogja fűteni az építőipar magasépítési területét. Ha kicsit hűlnek a kedélyek, talán visszaállnak a szakkivitelezői árak, és konszolidálódik a piac.
Ha tartósan gyenge a forint, az miként hat a tevékenységükre?
Komoly veszély egy-másfél éves építési időtartam alatt, és nehéz is kivédeni. Nálunk mindenesetre az euróalapú szerződések állománya 50 százalék feletti. A 2008–2009-es válságból tanulva konzervatívan állunk az árfolyam-változásokhoz, amennyire csak lehet, alapanyagokból jó előre készleteket vásárolunk. Ha például tudjuk, hogy egy év alatt reálisan felhasználunk 15 ezer tonna betonacélt, akkor az év elején megrendelünk 10 ezer tonnát, amit aztán ütemezetten fizetünk. Próbálunk előre tervezni, védekezni, odafigyelni.
Többször hangsúlyozta, hogy a piacból élnek. De a jövőben növekedhet az állami, önkormányzati rész a bevételekben?
Figyelünk, hogy megőrizzük az egyensúlyt, hogy egyharmad fölé ne menjen az állami megrendelések aránya. Egy-egy közfinanszírozott tenderen akkor van esélyünk elindulni, ha számít, amiben mi jók vagyunk, például ha kiemelt jelentősége van az időszűkének, a munka méretének, a professzionális szervezésnek, vagy a minőség területén vannak markáns elvárások.
Volt a Market történetében olyan projekt, amelyre fordulópontként tekint vissza?
Az egyik az EuroCenter bevásárlóközpont építésére kapott öt milliárd forintos megbízás 1998 körül, amelyet az akkor még fiatal cégünk úgy kapott meg, hogy előtte lényegében csak benzinkutakat, ipari csarnokokat, illetve McDonald’s-éttermeket építettünk, és a legnagyobb szerződésünk összege sem érte el a 400-500 milliót. Az osztrák partnerünk megelőlegezte a bizalmat, mert az addigi munkáinkkal és munkaszervezésünkkel elégedett volt. Meghatározó pillanat volt később az is, amikor elvállaltunk egy üllői raktárépítést, ami egy újabb irányt adott, és sok százezer négyzetméternyi logisztikai ingatlan felépítéséhez vezetett.
Lesz újabb mérföldkő?
A Mol Campust ilyennek gondolom, amely átvitt és valódi értelmében is magasépítés. Ott olyan komplex a műszaki tartalom, olyan a feladat, hogy három éven keresztül mindennapi tanulást követel. Miután ezt végigvisszük, még tapasztaltabbak leszünk, és egy hagyományos munkán is magabiztosabban dolgozik majd a csapat.
Referenciáik egyik ékköve lehet
a Biodóm is. Készen lesznek vele?
Mi igen, májusban minden munkával elkészülünk, utána levonulunk, és a vállalásunkat teljesítve átadjuk az üres, 80 százalékban kész Biodómot. Mi erre szerződtünk, és ezt teljesítjük. A sajtóban olvasható jelenség abból fakad, hogy a következő ütem
– például az állatok, növények, berendezések beszerzése – költségeit alulbecsülték. Nincs hozzá semmi közünk, de drukkolunk, hogy megoldódjon.
Kellenek stadionok
Stadionépítő is a Market, elég csak az egyik első fecskére, a Groupama Arénára gondolni. Ha a szűkös kapacitások nagy arányú lekötését vesszük alapul, nem került egészségtelenül nagy fölénybe a sportinfrastruktúra?
Sportszerető emberként úgy vélem, legfeljebb a kommunikációs visszhang egészségtelen, ezek összességében jó ügyek. A Groupama Aréna például a nem túl attraktív környezetben indított el egy folyamatot a Könyves Kálmán körút és az Üllői út sarkán, ennek köszönhetően felépült Budapest egyik legnagyobb irodaháza, a Telekom-székház, valamint további fejlesztések zajlanak, és teljesen megváltozik a városrész hangulata, arculata. Állami felelősség a sportlétesítmények biztosítása, mint ahogy Nyugat-Európában is néhány gazdag klubtól eltekintve a nemzeti kormányok és a városi önkormányzatok állnak a fejlesztések mögött, és az egyesületek bérlőként használják a stadionokat.
A következő nagy dobás a 2023-as atlétikai vb stadionjának a megépítése. Bejelentkeznek rá?
A Duna közelsége nagy érték, izgalmasnak ígérkezik ez a dél-pesti fejlesztés. Érdekel minket a feladat, vizsgáljuk a lehetőségeket, és ha itt lesz az ideje, készen állunk majd.
Több mint százezer cég van az építőiparban, de csak 23 nagyvállalat. Lát esélyt az elaprózott cégstruktúra felszámolására?
Hosszú távú bizalom az iparágban, három-öt évre előre látható, tervezhető munka kellene ahhoz, hogy a nem mérethatékony kis cégek nagyobb szervezetekké tudjanak átalakulni. Enélkül nem igazán éri meg céget építeni, ide gyakorlat és tudás kell. Úgy látom, a kkv-szektor sok vállalata megrekedt, most zajlik a generációváltás, pozitív és negatív példákkal. Ellenőrizni kellene a kisebb szereplőket is, mert a többségük nem szabályosan működik. A kontroll olyan mozgatórugó lenne, amely arra inspirálná őket, hogy szabályosan működjenek, vagy lépjenek be egy ilyen cégbe.
Az építésgazdaság önálló államtitkárságot és hosszú távú stratégiát kapott, amelyben hangsúlyos elem a következő évekre tervezett 25 ezermilliárdos állami megrendelésállomány. Ez lehet egy mozgatórugó?
Jó irányba megy az új államtitkárság, azt látom, hogy mindenki támogatja a kiszámíthatóságot. Az építőipar GDP-arányos hozzájárulása 5 százalék körüli, de az iparág súlya sokkal nagyobb a foglalkoztatottak száma és az épített környezet jelentősége miatt.
Újra nő viszont a lánctartozások volumene. Érintettek ebben?
Normálisan, szabályosan fizetünk, kintlévőségeink se nagyon vannak. A mi megrendelőink rendesen fizetnek, és mi is az alattunk dolgozóknak. Azt viszont látom, hogy a túlfűtött építőiparban sok új vállalkozó, sok ügyeskedő lett újra. A lánctartozások zöme vélhetően a sor végén, az utolsó láncszemeknél torlódik fel, amelyekre a fővállalkozóknak gyakran nincs is rálátásuk. A kis cégek előszeretettel dolgoznak olyan munkákon, amelyeknél nem mozog számla. A közösség érdeke az, hogy szabályozottabb legyen az egész iparág. A fehérítés érdekében jó lenne egy olyan online kassza az építőiparban is, amilyen a kereskedelemben, a vendéglátásban már van, és jelentősen megnövelte az adóbevételeket.
Tízből három forint beruházóként
Mi a céljuk azzal, hogy részt vesznek a Növekedési kötvényprogramban (NKP)?
A minél nagyobb biztonság és a kiszámítható pálya érdekében érdemes lenne saját magunk számára építőipari munkákat generálni, ehhez pedig beruházóként és ingatlanfejlesztőként hozzájárulni. Az utóbbit már gyakoroljuk, hiszen van egy leányvállalatunk, a Property Market, amely a BudaPart városnegyedet fejleszti. A 20 milliárd forintos NKP-forrásból pedig már beruházói tevékenységet szeretnénk végezni, és befektetni olyasmibe, amiben a tervezői tudásunk, az ingatlanfejlesztői tapasztalataink érvényesülnek, és amelyben minden leányvállalatunk munkát kap, legyen az irodaház-fejlesztés vagy szállodaépítés. Az a cél, hogy pár év múlva a munkáink 30-50 százalékát már saját magunknak végezzük. Ez lehetőség arra, hogy ingatlanfejlesztőként és kivitelezőként is profitot realizálhassunk, miközben a leányvállalataink is dolgoznak egy ilyen projekten. Nyugat-Európában van erre számos példa, a nagy, professzionális cégeknél.
A Növekedési kötvényprogramban való részvétel egy majdani tőzsdére lépés előszobája is lehet?
Nem tartom kizártnak, de nincs még egyáltalán napirenden. A kötvényprogram kapcsán mindenesetre már most jó tapasztalatokat szereztünk, a Magyar Nemzeti Bank által levezényelt átvilágítás, dokumentálás, ellenőrzés más minőséget ad a pénzügyi transzparencia szempontjából, egyértelműen a hasznunkra válhat. Ezen a téren az elmúlt egy évben nagyobbat léptünk előre, mint az azt megelőző években összesen.
Az MNB javaslatára alakult meg a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) is, amelynek az elnöke. A testületben téma
a lakásáfa újbóli csökkentése?
A LITT-ben érdemi egyeztetések zajlanak a piaci szereplők és a kormányzati oldal képviselőivel, az én feladatom, hogy minél több aktuális probléma az asztalra kerüljön. A lakásáfa kapcsán minden variációt végignéztünk.Most már úgy gondolom, a számok fogják ezt a kérdést eldönteni, a 2020-as adatok ismeretében lesz majd értelme ezzel a kérdéssel újra foglalkozni.
Sokmilliárdos pályázatokkal támogatja az állam a technológiaváltást szolgáló beruházásokat.
A Market is nyert már?
Az új kiírások a kkv-knak szólnak. Mi még 2018 decemberében, a nagyvállalatoknak szóló felhíváson nyertünk 50 százalékos támogatást egy 5,5 milliárd forintból tervezett vasbeton-előregyártó üzem megépítésére. Várhatóan májusban már a próbaüzem indul az így születő erdőtelki gyárban, és önellátásra készülünk berendezkedni. Itt speciális elemeket, például a lakóépületek oldalfalát, homlokzatát gyártanánk le előre, de mivel menet közben jöttek új ötleteink, végül a tervezettnél többet költünk rá. Ide tartozik az is, hogy már egy éve van egy dedikált vezérigazgató-helyettesünk, akinek csak az innováció, a hatékonyságnövelés, a fejlesztés a feladata. Ahogy a technológiai újításokat, úgy az akvizíciós lehetőségeket is vizsgáljuk, hogy az alaptevékenység minél korszerűbb, minél jobb legyen.
Bővül a McDonald’s hálózata
Látványos növekedésen van túl a magyarországi McDonald’s, amely az elmúlt öt évben lényegében megduplázta a forgalmát – mondta Scheer Sándor, aki tavaly februárban vásárolta meg a gyorsétteremlánc hazai licencjogát. Kifejtette, hogy a bővülés üteme új éttermek nyitását és a meglévők felújítását teszi szükségessé, erre a célra a teljes megtermelt profitot visszaforgatják. Cél a vendégélmény növelése, a vevők minél magasabb szinten történő kiszolgálása. Ennek megfelelően a tavalyi öt egység után az idén további huszonötöt modernizálnak, az expanzió jegyében pedig az egyelőre 90 tagú hazai hálózat a következő években nagyobb lehet. Minden olyan további fővárosi és vidéki helyszínben is gondolkodnak, ahol a helyi vagy az átmenő forgalom biztosítja a megtérülését. A beruházásokban a digitális rendszerek térnyerése, ezáltal a vendégélmény fokozása a kulcs, ebben pedig főszerepet kap a házhozszállítási funkció további fejlesztése is. Scheer Sándor hangsúlyozta azt is, hogy irányítása óta az első új éttermüket az elmúlt napokban nyitották meg Gödöllőn. | VG
