További forrás érkezhet az EU-tól

Az átmeneti alap – amelynek feladata az Európai Unió 2050-es klímacéljai teljesítésének támogatása – százmilliárd eurós összege mellett a tíz legalacsonyabb jövedelmű uniós tagállam további energiafejlesztési forrásokhoz juthat a modernizációs alapból. Ennek alapján tehát Magyarország is további pénzeket kaphat az említett célra – tudta meg a Világgazdaság bizottságközeli forrásból. Az európai zöldmegállapodás (Green Deal, EZM) teljesítéséhez az energetikai és infrastrukturális fejlesztések GDP-arányosan 2 százalékos szintjét azonban 2,8 százalékra kellene emelni az Európai Unióban a 2031–2050 közötti időszakban ahhoz, hogy a 2050-es klímasemlegességi célokat el lehessen érni. A Világgazdaság brüsszeli forrása hangsúlyozta: a klímasemlegességre való áttérés 2 százalékkal emeli a reál bruttó hazai terméket (GDP), ami azt jelenti, hogy a 2050-es célok teljesítése összhangban van a fenntartható gazdasági növekedéssel, a kalkuláció azonban nem tartalmazza a csökkenő légszennyezés és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásának elmaradásából fakadó kiadáscsökkenés tételeit.

Amennyiben a zöldfejlesztésekre fordított pénzeket hatékonyabb beruházásoktól csatornázzák át, a Green Dealnek akár fékező hatása is lehet – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Alapvetően akkor számíthatunk plusznövekedésre, ha ténylegesen is több pénzt fordítunk beruházásokra, a valós hatás becsléséhez azonban a konkrét fejlesztéseket is ismerni kellene.

Az elemző hangsúlyozta továbbá, hogy az idei év egyik legnagyobb kérdése az lesz, mire mennyi uniós forrás jut, vagyis ha többet fordít az EU zöldfejlesztésekre, akkor az ehhez szükséges pénzt miből teremtik elő. Egyes beruházásokat várhatóan a magánszektor valósít meg, azonban sok fejlesztéshez állami vagy uniós beavatkozásra lehet szükség. Amennyiben közösségi forráshoz jutnak a vállalkozások, a támogatási intenzitásnak minimum 40-50 százalékosnak kell lennie ahhoz, hogy megérje számukra vállalni a pályázattal járó terhet. A szakértő aláhúzta: minden tagállamnak – így Magyarországnak is – természetesen az az érdeke, hogy minél nagyobb legyen a külső támogatás aránya. Regős Gábor hozzátette: a GDP mellett azonban érdemes más, környezeti szempontokat is tekintetbe venni.

Az EZM tulajdonképpen egy hosszú távú növekedési stratégia, amely egyben biztosítja az európai emberek társadalmi, környezeti jóllétét is, és közegészségügyi haszna is van – magyarázta lapunk bizottságközeli forrása. A klímaváltozás hatásai ugyanis szélsőséges időjárási eseményekben, korábban nem jellemző betegségek elterjedésében csapódhatnak le, ez súlyos károkat okozhat a mezőgazdaságban és az európai emberek egészségében. A klímaváltozás az uniós tagállamokat is kihívások elé állítja, mind a gazdaság struktúrája, mind az energiaellátás terén korábban nem látott kihívások bukkanhatnak fel. Ezeket a korábbi stratégia újragondolásával lehet orvosolni, különösen a fosszilis üzemanyagot nagy arányban használó országok esetében.