BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Elárulta a GKI, hogy mekkora növekedést vár 2020-ra

A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulásra, az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel, idén 3-3,5 százalék lehet a GDP-növekedés – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A Gazdaságkutató előrejelzése szerint az építőipar kiugró dinamikája érezhetően csökkent, a béremelkedés és a kiskereskedelmi forgalom viszont még gyorsult is. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsult az infláció, látványosan gyengült a forint, megugrott az államháztartási hiány, s deficites a folyó fizetési mérleg. A koronavírus már félelemkeltő hatása révén is rontja a világgazdaság helyzetét.

Meglehet a 4 százalékos növekedés idén

Az enyhülő külső kockázatok és az erőteljes működőtőke-beáramlás hatására 3,7 százalékról 4 százalékra emeltük a 2020-as GDP-növekedés előrejelzését – mondta korábban Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Két éven belül megelőzhető Portugália

A 2019-es gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően folytatódhatott Magyarország felzárkózása, az egy főre jutó vásárlóerő-standardon számított GDP elérhette az EU átlagának 75 százalékát.

Az elemzés szerint az ipari termelés 2019-ben 6 százalék körül emelkedhetett,

a feldolgozóipar belföldi értékesítése valamivel gyorsabban bővült a kivitelnél.

Idén a bizonytalan külső és a lassabban bővülő belföldi kereslet, a tavalyinál csaknem 10 százalékkal alacsonyabb rendelésállomány és az ipari várakozások jelentős esése következtében – egyes új kapacitások belépése ellenére – alacsonyabb, 4,5 százalék körüli bővülés várható.

Az építőipar lassulása már a tavalyi év folyamán markánssá vált, az első tizenegy hónap átlagosan 25 százalék közeli dinamikája novemberben már csak 7 százalék volt, a szerződésállomány pedig 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Idén 5 százalék körüli építőipari növekedés valószínű.

Fotó: VG / Móricz-Sabján SImon

A kiskereskedelmi forgalom – bár októberben és novemberben átlag feletti volt a növekedése -, idén várhatóan ugyancsak lassul, a tavalyi 6-ról 5 százalék körülire. Ez főleg a továbbra is gyors, de az előző évinél valamivel szerényebb reálbér-emelkedésnek – a tavalyi 7,5 százalék után 5,5 százalék körülinek – lesz a következménye.

A foglalkoztatási ráta 2019-ben tovább emelkedett, a második fél évben már 70,3 százalék volt, 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul

ezen belül a közmunkások száma kedvező módon csökken.

A munkanélküliség tavaly éves átlagban a 2018. évi 3,7 százalékról 3,4 százalékra csökkent, az utolsó negyedévben már csak 3,3 százalék volt. Ez az EU élmezőnyébe tartozik, s a közmunkásokkal együtt 6 százalék alatti ráta is kedvezőbb az EU átlagánál.

Az infláció 2019 decemberében 4 százalékra ugrott, s ezzel, immár Romániát is megelőzve, a legmagasabb lett az EU-ban.

A kormány 2,8 százalékos idei prognózisa irreálisnak látszik, a GKI előrejelzése 3,5 százalék, azonos az MNB-ével.

A világgazdaság növekedésével kapcsolatos aggodalmak fékezik, a gyors bérkiáramlás és a forintgyengülés viszont erősítheti az áremelkedést. A forint tavaly az év elejéhez képest az év végére 2,8 százalékkal gyengült, idén januárban további 2 százalékkal. Mivel az MNB láthatóan a lehetséges utolsó pillanatban akar szigorítani ultra laza monetáris politikáján, éves átlagban a január végi helyzethez képest nem várható visszaerősödés.

Fotó: AFP/ Daniel Roland

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a decemberi, immár hagyományos nagy költekezés következtében – az éves deficit 37 százaléka ebben a hónapban keletkezett – végül

több mint 20 százalékkal meghaladta az előirányzottat, s közel 100 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium decemberi becslését is.

Ez valószínűtlenné teszi az európai módszertan szerint tervezett 1,8 százalékos GDP-arányos hiány elérését, ami pedig így is az egyik legmagasabb lenne az EU-ban. 2020-ban viszont a pénzforgalmi hiány jelentősen csökkenhet, a beérkező EU-transzferek kifizetését ugyanis részben már megelőlegezte a költségvetés.

Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit is csökkenhet, ha nem is a tervezett 1 százalékra. A folyó fizetési mérleg 2018 után 2019 első három negyedévében is deficites lett, a beáramló EU-transzferek azonban ezt messze ellensúlyozzák.

A lakosság fogyasztása a tavalyi 4,5 százalék után idén 4 százalék körül emelkedik, a beruházások viszont a tavalyi 16 százalék után csak 4 százalék körüli mértékben, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt – áll a GKI elemzésében.

Varga Mihály: a magyar gazdaság továbbra is az Európai Unió élmezőnyében

A tavalyihoz hasonlóan az idei is jó éve lesz a magyar gazdaságnak a pénzügyminiszter óvatosan optimista várakozása szerint.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek