Minden negyedik euró a klímavédelemé

Míg az uniós tagállamok többségében a költségvetési hiány lefaragása együtt jár az állami beruházások csökkenésével, addig az EU tagállamai között Magyarországon a legmagasabb, mintegy 6,4 százalék a közösségi fejlesztések GDP-arányos szintje. Bár Magyarország deficitje a legmagasabbak között van, a maastrichti kritériumok közt szereplő 3 százalékos feltételnek már 2011 óta megfelel. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a héten jelentette be, hogy felülvizsgálják a fiskális szabályokat. A cél az, hogy a tagállamok költségvetésének megtervezésénél is kiemelt szerepet kapjon a gazdaság zöldítése, a fenntarthatóság és a digitalizáció, valamint a szabályok egyszerűsítésére is szükség lenne. Szeretnék, ha az uniós forrásokhoz való hozzáférést összekötnék az országspecifikus ajánlásokkal, így erősebb ösztönző hatása lenne a betartásuknak. A bizottság országspecifikus ajánlásai elsősorban a magyar fiskális politika prociklikusságára vonatkoztak az elmúlt években, azonban a legutóbbi stabilitási és növekedési paktumban már közeledtek az álláspontok, így emiatt vélhetően nem kell lemondanunk uniós forrásról.

Az anticiklikus szabályok lefektetése mellett a beruházások növelésére is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni – egészítette ki az alelnök szavait Paolo Gentiloni gazdaságért felelős uniós biztos. A stabilitás megtartása és a gazdasági növekedés ismételt beindítása szerepelhet az új rendszer középpontjában, miközben az EU eddig szinte kizárólag a monetáris politikától várta a megoldást. A biztos leszögezte: az egyeztetések során úgy kell a szabályokat kialakítani, hogy megelőzhetők legyenek azok a durva hibák, amelyek megakadályozzák a tagországokat egy jövőbeli válságra való felkészülésben. Lapunk brüsszeli forrása szerint a reformok első számú célja, hogy az államháztartási egyenlegek javítását ne a beruházások kárára valósítsák meg a tagországok, és hogy anticiklikus fiskális politikára ösztönözzenek.

Az európai zöldmegállapodás keretein belül a korábbinál tervezetthez képest jóval többet, legalább ezermilliárd eurót szán az EU a klímavédelemre – tudtuk meg bizottságközeli forrásból. Ez azt jelentené, hogy az EU-s költségvetési pénzek 25 százalékát állítanák a karbonsemlegességi cél szolgálatába, vagyis 503 milliárd euró jönne a közös kasszából, és az uniós költségvetésből részesülő Kibocsátási Kereskedési Rendszer is további 25 milliárd eurót adna klímavédelmi célra. Az InvestEu a klímavédelmi szempontok alapján alakulna át a 2021–2027-es költségvetési időszakra. A program lényege, hogy 38 milliárd euró értékű uniós költségvetési garanciát ad a bankoknak a zöldprojektek finanszírozásához, ezzel várhatóan 279 milliárd

euró tőkét mobilizálna a kereskedelmi bankokon és az uniós zöldfejlesztési hitelintézetté alakuló Európai Beruházási Bankon keresztül. Az EU számít a tagországok költségvetésére is, ebből 114 milliárd euró juthat zöldcélokra. A Just Transition Mechanism (Méltányos Átállási Mechanizmus) további százmilliárd eurót adhat klímacélokra a következő költségvetési ciklus alatt, míg tíz év alatt mintegy 143 milliárd euróval járulhat hozzá a karbonsemleges kontinens megszületéséhez.