A nettó béreket is emeli a járulékcsökkentés

Bruttó négyszázezer forintos átlagkeresetű munkavállalónál havi 66 ezer forint maradhat pluszban, ha olyan munkáltatónál dolgozik, amely jogosult a koronavírus miatti járulékkedvezményekre. Ha a foglalkoztatók módosítanak is a munkaszerződéseken, a bér jó eséllyel akkor sem csökken.

Tizenegy fő tevékenységi körre bővítette ki a kormány a múlt héten először az idegenforgalom és a vendéglátás terén bevezetett járulékkedvezményeket, ezeknél csak a havi 7710 forintos egészségbiztosítási járulékot kell megtéríteni. Az intézkedés – amely a koronavírus miatti krízisre reagáló akcióterv egyik fontos eleme – hatálya egyelőre márciustól júniusig tart. A változások értelmezésekor a szakértők először abból indultak ki, hogy ezek kizárólagos célja a munkáltatói oldal költségeinek mérséklése, hogy a járvány által különösen súlyosan érintett ágazatok közterhei csökkenjenek, óvva ezzel az álláshelyeket. Az érvényben lévő, a társadalombiztosítási ellátás jogosultjairól, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szövegéből azonban az következik – mivel a bruttó bérből indulnak ki –, hogy a járulékok részbeni elengedésével a munkavállalók is jól járnának: a jelenlegi minimálbér esetében például valamivel több, mint nettó 22 ezer forinttal maradhat több a dolgozóknál. A foglalkoztatók is örülhetnek, hiszen az erre a bérszintre rakódó költségeik mintegy 30 ezer forinttal csökkennek. Ha a kedvezményezett munkáltatók nem változtatnak a munkaszerződéseken, a minimálbért keresőknél négy hónap alatt közel 90 ezer forint maradhat. Ugyanez bruttó 400 ezres átlagkeresetnél havi 66 ezer pluszt jelentene, a júniusig tartó időszakban összesen 260 ezer forintnál is többet.

A Pénzügyminisztérium lapunk megkeresésére világossá tette, hogy a le nem vont 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve a természetbeni egészségbiztosítási járulék 7710 forintot meghaladó része a munkavállaló nettó fizetését növeli, tekintettel arra, hogy ezeket a munkáltató nem vonja le a bruttó bérből. Ugyanakkor a tárcánál hangsúlyozták, hogy a rendelkezés alapvető célja, hogy a járványra tekintettel bekövetkező, csökkentett összegű bérfizetés, illetve a teljes munkaidő helyett részmunkaidőben történő foglalkoztatás okozta bércsökkenés hatását tompítsa.

Az ICT Európa Holding Zrt. adószakértője, Szöllősy Jenő lapunknak kiemelte, hogy a 15 százalékos szja-t továbbra is be kell fizetni az államkasszába. Felvetette: még nem tisztázott, hogy az új szabályozás a kisvállalati adó hatálya alá eső cégekre is vonatkozik-e, vagy csak a társasági adó szerint adózókra. A már ismert kedvezmények a járulékszűrt bérekből is jóváírhatók lesznek, leginkább az szja, de akár az egészségbiztosítás terhére is. Azt is jelezte a szakértő, hogy a vállalkozások költségeinek visszavágása mellett jövedelempótló kezdeményezésekre is szükség lesz az állam részéről, mivel a bevételek kiesését nem kompenzálja a közterhek felfüggesztése.

További munkahelymegtartó intézkedéseket tart fontosnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László. Lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kkv-szektor egészére kellene kiterjeszteni az adó- és járulékkedvezményt, ami csökkentené az élőmunkaterheket. „Minden hétfőn egyeztetünk Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel és Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszterrel, aki a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport vezetője, a javaslatainkra pedig nyitottságot tapasztalunk részükről” – fogalmazott. Szerinte a kormány a fokozatosság elve alapján lép, de mivel szinte minden kisvállalkozást érint a visszaesés, most van itt az idejük a további lépéseknek. Hangsúlyozta, hogy ez a szegmens ad munkát a hazai foglalkoztatottak 70 százalékának.