Kína megtörné a hagyományokat gazdasága megmentéséért
Az ázsiai óriás betiltotta a vadállatok fogyasztását az országban – tette mindezt a koronavírus kitörése miatt. A feladat nem egyszerű, hiszen óriási pénzek vannak az egzotikus állatok tenyésztésében és feldolgozásában, illetve a tradíciók sem egyszerű lesöpörni az asztalról.
Kiss Adorján
2020.03.09, 17:55
Megosztom a cikket
Kína megálljt parancsolna a vadállatok fogyasztásának, a koronavírus okozta társadalmi és gazdasági bizonytalanságnak vetnének gátat ezzel a lépéssel, valamint a jövőben is megakadályoznák a hasonló járványok kibontakozását – írja a CNN. De vajon sikerül-e a milliárdos lakosságú országnak letörnie a hagyományok erejét a több millió dolláros iparággá fejlődött vadállattenyésztés uralmát?
Hagyomány és pompa
Ahhoz, hogy Kínában ne fogyasszanak olyan, európai szemmel egzotikus állatokat, mint a kígyó, a denevér vagy a tobzoska – kutatók szerint a három faj valamelyikétől indult útjára a világjárvány – egy egész ország kultúráját kellene teljesen kicserélni. Hagyománynak számít ugyanis a vadállatok fogyasztása,
és az ősi kínai gyógyászatban is számottevő ezeknek a fajoknak a hasznosítása.
Ezen kívül status-szimbólumnak számít, ha valaki vacsorára pávát rendel egy étteremben. Az amerikai hírügynökség szerint hozzávetőlegesen 150 dollárba, azaz körülbelül 45 ezer forintba kerül egy páva-vacsora. Helyiek szerint rövidtávon lehet, hogy pozitív lenne pozitív hozadéka a tiltásnak, de hosszútávon nem oldható meg a vadállatok fogyasztásának tiltása.
A piacokon – ahol a különleges húsokat szerzik be az éttermek alkalmazottai és a fogyasztók – a teljesen más életkörülményekhez szokott állatok vírusai keveredhetnek és mutálódhatnak.
Hiába tehát a veszély, a hagyományok erősebbek.
Fotó: Biosphoto / Sylvain Cordier
Milliárdos biznisz
Nem jüanban, hanem dollárban. Egy három éve készített tanulmány szerint közel egymillió embernek biztosít munkát a vadállatok étkezési célra való tenyésztése és forgalmazása, és
a vadkereskedelem hetvenhárom milliárd dollárt ért el 2017-ben.
Több ezer családnak biztosít tehát megélhetést ez az iparág.
A vírus kitörése óta mintegy húszezer vadfarmot zártak be vagy került karantén alá – a források szerint, de valószínűsíthető, hogy még sokkal több ilyen állattanya található Kína területén.
Azonban hiába az egymillió ember, aki rókák és teknősök étkezési célú szaporításával foglalkozik, és hiába a milliárdos forgalom, Kína felmutatja a stoptáblát. Érdekesség, hogy a nagyobb városokban többen ellenzik az egzotikus állatok evését, mint vidéken.
Pekingben a polgárok nyolcvan százaléka ellenzi ezt a tevékenységet.
A vadállatok fogyasztásának betiltásával Kína elejét venni a további mutálódásoknak, és a járvány által gerjesztett gazdasági zuhanórepülést sem szeretnék még egyszer átélni. Nem lesz azonban egyszerű dolga az államapparátusnak, hiszen több ezer éves tradíciókat kell felszámolni, és egy – sok ember számára – jövedelmező üzletet kéne teljesen beszüntetniük.
Egyelőre még az sincs pontosan megfogalmazva, hogy mi számít vadállatnak, és mi nem.
A nyulakat és a galambokat például nem érinti a tiltás.
Egyelőre tehát sok a kérdés, de a kutatók és a gazdasági élet vezetői úgy vélik, hogy az első lépést megtették az ügy érdekében. A többi már csak a kínai embereken múlik.
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.