BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tokió körül sok a kérdés, kevés a válasz

Hiába költött Japán csaknem 13 milliárd dollárt az olimpiára, a koronavírus alaposan átírta a terveket. A 2021-es versenynaptár kialakításakor sok múlhat az amerikai közvetítési jogdíjak tulajdonosán is.

Bár a komplett sportvilág már hetekkel korábban megbénult, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sokáig halogatta az elkerülhetetlen döntést, mígnem múlt kedden Thomas Bach elnök bejelentette: nem tartják meg a to­kiói olimpiát. A japánok csaknem 80 százaléka helyénvalónak tartja, hogy 2021-re halasztják az ötkarikás játékokat, de a közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy 11 százalékuk szerint két évvel kellett volna elhalasztani a sporteseményt. A válaszadók 43 százaléka amellett foglalt állást, hogy a világjárvány után a japán kormány sürgősen hozzon gazdasági intézkedéseket, és elsősorban a fogyasztási adó mértékét csökkentse.

Mori Josiró, a tokiói olimpia szervezőbizottságának elnöke szerint nehéz lesz eldönteni, hogy ki állja a játékok elhalasztásából fakadó elkerülhetetlen többletköltségeket. Az olimpiai hírekre szakosodott Insidethegames.biz portál emlékeztetett, hogy Japán 1350 milliárd jent, azaz 12,6 milliárd dollárt fordított a játékokra, amivel kapcsolatban a NOB elnöke figyelmeztetett, hogy a költségek emelkednek. Ezzel egyetértett Mori is, aki az olimpiai programban érintett harminchárom nemzetközi sportági szövetségnek írt levelében úgy fogalmazott: számolni kell a halasztásból adódó pluszkiadásokkal. Szakértők szerint a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe kerül, ami mintegy 1900 milliárd forint.

A helyzet drámaiságát fokozza, hogy a modern kori játékok 124 éves történetében még egyszer sem fordult elő halasztás. Bár Tokió körül is sok még a kérdés, és kevés a válasz, közben már a 2024-es olimpia szervezőbizottságának elnöke, Tony Estanguet jelezte: a koronavírus-járvány a párizsi előkészületeket is megnehezíti. A 41 éves, szlalomkenuban háromszoros olimpiai bajnok sportvezető a Le Dauphiné-nak azt nyilatkozta, hogy felül kell vizsgálnia minden tervüket, miután a tokiói játékok egyéves csúsztatása miatt a következő ötkarikás ciklus is egy esztendővel később kezdődik, de biztos benne, hogy képesek lesznek alkalmazkodni.

Míg tehát a 2024-es időpont kőbe vésett, addig a 2021-es lebonyolítás dátumát mostanáig nem tisztázta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Mindenesetre a The New York Times és az NHK japán állami műsorszolgáltató egymástól függetlenül úgy értesült, hogy 2021. július 23-án veszi kezdetét a tokiói olimpia, és augusztus 8-án ér véget. A NOB pénteken még azt közölte a nemzetközi sportági szövetségek és a nemzeti olim­piai bizottságok vezetőivel, hogy a széles körű egyeztetések után három héten belül bejelenti az új időpontot. Az amerikai napilap szerint nem véletlen, hogy szinte napra pontosan ugyanakkor rendezhetik az olimpiát jövőre, mint amikor az idén nyáron rendezték volna, hiszen ez a legjobb időszak az NBC Universal számára, amely több mint egymilliárd dollárt fizet a játékok egyesült államokbeli médiajogaiért.

Ez azt jelenti, hogy a tokiói nyár legmelegebb időszakában zajlanak majd a versenyek, pedig néhány nemzetközi sportági szövetség az enyhébb idő miatt a tavaszi rendezést javasolta, ez azonban sértené a legjelentősebb európai labdarúgó-bajnokságok, valamint az észak-amerikai profi ligák (NHL, NBA, MLB) érdekeit. A NOB ezenkívül biztosan el akarja kerülni az ütközést a szintén jövő nyárra halasztott labdarúgó-Európa-bajnoksággal is. Az Oregon állambeli Eugene-ben sorra kerülő atlétikai világbajnokság elvileg nem okoz fejfájást a NOB vezetőinek, Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke ugyanis közölte, hogy azt szinte biztosan elhalasztják 2022-re. Mark Adams, a NOB szóvivője úgy reagált: az új időpont csak spekuláció.

A járványhelyzet Magyarországon is jóval többről szól, mint hogy mikor rendezik meg az olimpiát, az egészségügyi és a gazdasági hatások mellett szinte eltörpül, hogy az élsportolók mikor edzhetnek, illetve mikor versenyezhetnek újra a korábban megszokott módon. A hazai sportolók többsége egyetértett abban, hogy a NOB nem tehetett mást, mint hogy elhalasztotta a tokiói játékokat. A kétszeres olimpiai bajnok kardvívó Szilágyi Áront meglepte, hogy ilyen gyorsan meghozták a döntést. „Egy kicsit letaglózott, de nem ért teljesen váratlanul, hiszen az elmúlt hetekben már sejthető volt, hogy nem az eredeti időpontjában lesz az olimpia. A NOB teljes mértékben felelős döntést hozott, ami nekünk, élsportolóknak nagy hiányérzetet okoz. Nehéz feldolgozni, hogy amire négy évig készültünk, azt elhalasztják, és még egy évet kell ebbe beleölnünk, de fel fogjuk tudni dolgozni” – közölte. London és Rio de Janeiro bajnoka, Kapás Boglárka világbajnok úszó a közösségi oldalán tömören foglalt állást: „Az időpont változott, de a cél ugyanaz maradt, Tokió 2021, jövünk!”

Märcz Tamás, az Európa-bajnok férfivízilabda-válogatott szövetségi kapitánya arra hívta fel a figyelmet, hogy a sportszakmai szempontokat felülírja az egészségügyi helyzet. „Mindannyiunk számára az egészség a legfontosabb, az, hogy egy ilyen nagyszabású eseményen mindenki biztonságban érezhesse magát. Ahogy hallatszik, minden bizonnyal 2021 nyarára tolódik az esemény, ami abból a szempontból rossz, hogy így ez a nyár válogatott esemény nélkül zárulhat” – húzta alá a szakvezető. Az olimpiai bajnok kajakozó, Csipes Tamara azt emelte ki, hogy jó döntés született, mert az utóbbi időben a felkészülés már demotiváló volt. Mint mondta, egy csonka olimpia rendezése vétek lett volna, ezt senki sem akarta.

Lefújták a lángfutást is

Miután eldőlt, hogy az olimpiát csak jövőre rendezik meg, a lángfutás váltóját is leállították, egyúttal eldőlt, hogy áprilisban viszik Tokióba az olimpiai lángot, amelyet addig Fukusimában őriznek. A szervezők kitértek rá: jövőre elsőbbséget élveznek majd azok, akik az idén részt vettek volna a váltóban. A láng az eredeti tervek szerint 121 napon át 47 japán prefektúrán keresztül, mintegy

20 ezer kilométert megtéve jutott volna el a nyitóünnepségig. Március 12-én hagyományos keretek között az ókori játékok helyszínén, Olümpiában ugyan fellobbant,

de a szokásosnál kevesebb, mindössze száz meghívott és akkreditált vendég jelenlétében. A hétnapos görögországi váltófutás után a házigazda japánok március 19-én

a koronavírus-járvány miatt nézők és delegációk részvétele nélkül megrendezett ünnepségen átvették a fáklyát az athéni Panathinaikosz Stadionban.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.