Erőteljesebb piacvédelemre van szükség

Ön szerint agrárszempontból eddig milyen tapasztalatai vannak a koronavírus-járványnak?

Az utóbbi időben nagyon sok ágazat problémája napirenden van, de szerintem az indokoltnál kevesebb szó esik a mezőgazdaságról és az élelmiszeriparról, pedig ezek működése valóban életbe vágó. Most az átlagember is a saját bőrén érezhette, mennyire stratégiai ágazat és nemzetbiztonsági kérdés a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Mindenki megszokta, hogy minden élelmiszerből van elegendő, és azzal nem foglalkozott, hogy mekkora munka ennek az előállítása, és mennyire érzékeny, törékeny rendszerről van szó.

Mi az, amit hiányol a közbeszédből?

Pénzügyi támogatásokról szó esik, de most nagyobb szükség van a piac védelmére. Nagyon egyet lehet érteni magyar kormány 2010 óta jellemző patrióta hozzáállásával és a gazdaságpolitikában a nemzeti érdekek előtérbe helyezésével. Ezt azonban az európai uniós szabályok – a mezőgazdaság esetében például a közös agrárpolitika – korlátozzák, nagyon kis mozgásteret engednek az országoknak, hogy védjék saját piacaikat a külföldi termékektől. De azért sok európai ország ezt már békeidőben is megoldotta.

Például hogyan?

Franciaországban a növényi termékek árusítását úgy szabályozzák, hogy meghatározzák, mekkora távolságról lehet beszállítani. Előírják, milyen kereskedelmi hátteret igényel az értékesítés, és milyen hazai szabvány vonatkozzon rá. A közös agrárpolitika nem éppen nemzeti érdekeket segítő politika, békeidőre lett kidolgozva. Most rendkívüli helyzet van, ami más megoldásokat is igényel. A patrióta hozzáállás most sokkal inkább kiterjeszthető az agráriumra is.

Mi mutatja azt, hogy ez az élelmiszer-gazdaságban most nem működik?

Az utóbbi napokban például tele voltak az internetes felületek azzal, hogy a különböző élelmiszerláncokban akciós áron értékesítik a német muskátlit. Eközben a hazai dísznövényágazatban a termelők jelentős részének be kellett zárnia, mert a termékei tönkrementek. A zöldségek piacán ugyanez a helyzet: a nagy áruházak polcain tömegével vannak ott az olasz zöldségfélék, miközben a hazai kistermelők értékesítési problémákkal küszködnek. Ez aránytalanság, amit kezelni kell. Egy ilyen válság elsősorban a kisebb termelőket, a családi vállalkozásokat érinti érzékenyen, akár végzetesen is. Ezért nagyon fontos, hogy ez a fajta piacvédelem nagyobb teret kapjon. A jelenlegi helyzetben a súlyosan fertőzött területekről érkező áruk közegészségügyi kockázata sem lebecsülendő, nyilvánvaló nemzeti érdek, hogy ezt a minimálisra csökkentsük.

Nem félő, hogy ha Magyarország piacvédő intézkedéseket hoz, cserébe hasonlókat kap, és ellehetetlenül egyes termékek exportja?

Ez kérdésként fölmerülhet, de az esetek többségében ezek nem csereszabatos dolgok, tehát nem kölcsönösségi alapon megy a kereskedelem. Nyilvánvalóan konkrét termékekre, termékcsoportokra lebontva lehet dönteni, és kezelni a helyzetet.

Átmeneti, a vészhelyzet elmúltáig szóló intézkedésekről lenne szó?

A piacvédelem a vészhelyzeten kívül is nagyon fontos egy ország számára. A mostani kritikus helyzet pont arra ad lehetőséget, hogy ezeket a hiányosságokat rendezzük, és erőteljesebben lépjünk föl az agrárium területén is. Hangsúlyozom: ahogyan ezt már több uniós ország is meglépte a saját piacai védelmében.

Az agrárkutatást hogyan befolyásolja a koronavírus?

Minden bizonnyal felértékelődik a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és velük együtt az ország önellátását célzó agrárkutatás is. Az elkövetkező időszakban felerősödik a helyi élelmiszer-előállítás, újra erőre kap a kiskerti zöldségtermesztés. Ehhez kapcsolódóan a kutatás szintjén is érdemes foglalkozni azokkal a technológiákkal, amelyek a mindennapi gyakorlatba is átültethetők. Vidéken nagyon sok kiüresedett ingatlan van, amelyek újrahasznosításra várnak, erről gondoskodni kell. Magyarország egyike azon kevés országnak, amelynek megvan az adottsága, hogy ellássa magát élelmiszerrel, élelmiszer-alapanyaggal, de ma nagyon sok termékből, alapanyagból még importra szorulunk, olyanokból is, amelyek GMO-sak, mert ugyan hitet tettünk a GMO-mentesség mellett, a fehérje jelentős részét külföldről, GMO-s alapanyagból hozzuk be.

A fehérjeprogramom is változtatni kell?

Azt hiszem, elkerülhetetlen ennek a programnak a felgyorsítása és megerősítése. Ennek része a hazai szójatermelés támogatása, a helyettesítő termékek előállítása például a hazai kukorica, napraforgó és repce feldolgozása során keletkező melléktermékekre alapozva. Szükség van a technológiák megerősítésére, illetve a megtermelt szója itthon tartására, hogy GMO-mentesen tudjunk fehérjét előállítani. De említhetjük a burgonyát, amelynek a termőterülete a töredékére csökkent Magyarországon, holott tíz-tizenöt éve önellátók voltunk, sőt exportra is jutott. Visszacsatolva a piacvédelemre, annak az is egy eszköze, hogy azokat az ágazatokat is erősítenünk kell, amelyekben ma nem vagyunk önellátók, de a lehetőségünk megvan hozzá.