Schanda Tamás hangsúlyozta, hogy a védekezés és a válságkezelés minden minisztérium költségvetését érinti, de a kormányzati intézményeknek, a pártoknak, az önkormányzatoknak, vagy akár a bankoknak is részt kell vállalniuk a terhekből.
A magyar gazdaság jó állapota szerencsére lehetővé teszi, hogy az ország kedvező helyzetből kezdje a válságkezelést, ám ezt a segélyek és az ingyenpénz osztogatása helyett a munkahelyekre és a képzésekre kell alapozni
– jelentette ki.
Már elérhető a munkahelyvédelmi bértámogatás
A Gazdaságvédelmi Akcióterv kiemelt célja a munkahelyek védelme, helyreállítása és újak teremtése.
György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára bejelentette, hogy számos gazdaságvédelmi intézkedés segíti az érintetteket: így többek között
a rövidített munkaidőben, valamint az innovációs munkakörben dolgozók bértámogatása, a szabad felhasználású egyszeri diákhitel, a diplomájukra várók mentesítése a nyelvvizsga alól, illetve képzések indítása az állástalanná válók számára.
György László a szakmai képviseletek visszajelzéseire hivatkozva közölte, hogy informatikai területen több tízezren helyezkedhetnének el, de más jellegű képzések is indulhatnak hamarosan.
A kormány idén 50 milliárd forinttal támogatja a munkahelyeket megtartó és létesítő beruházásokat, jövőhéten pedig csaknem 2500 milliárd forintnyi garancia- és hiteltermék meghirdetéséről dönthet.
Hangsúlyozta, hogy a válság nem csupán visszaeséssel jár, de lehetőséget is teremt a versenyképesség és a hatékonyság javítására. Akár nemzetközi szinten is versenyelőnyhöz juthat az a vállalkozás, amelyik ki tudja használni a kínálkozó alkalmakat, és jól hasznosítja a kiesés miatt felszabaduló időt – fogalmazott.
Az államtitkár a fegyelmezett költségvetési politika folytatását ígérte, és elítélte, hogy azok követelnek hatalmas pénzosztásokat, akik korábban megszorításokkal akartak válságokat megoldani.