Az ÁSZ szerint már kisebb a sérülékenység a hitelek felvételekor
Erősíteni kell a lakosság pénzügyi tudatosságát – erre a következtetésre jutott a lakosság pénzügyi sérülékenységét vizsgáló számvevőszéki elemzés.
Az ÁSZ elemzői szerint
a lakossági hitelezés 2017-től megkezdődött dinamikus növekedése nem járt együtt a lakosság pénzügyi sérülékenységének olyan mértékű növekedésével, mint ami a 2008-ban kirobbant válságot megelőző évek lakossági eladósodását jellemezte,
ugyanakkor továbbra is vannak kockázatok.
Az elemzés szerint
napjainkban az új hiteleken belül egyre nagyobb arányt képviselnek a személyi hitelek, amelyeknél nagy a visszafizetési kockázat, különösen az alacsony jövedelemmel rendelkezők esetében.
A koronavírus-járvány következtében kialakult krízis rendkívül élesen rámutatott, hogy a hitelfelvétel mindig növeli egy háztartás pénzügyi sérülékenységét, hiszen ismét kormányzati intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy sok ezer háztartás fizetésképtelenné válását el lehessen kerülni – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.
Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a lakosság túlzott eladósodottságának elkerülése végett bevezetett intézkedések alkalmasak voltak annak elérésére, hogy a lakosság pénzügyi sérülékenysége a bővülő hitelezés ellenére se növekedjen lényegesen. Ugyanakkor a koronavírus-járvány következményei rámutattak arra, hogy
a hitelfelvétel mindig együtt jár a sérülékenység növekedésével.
2020 márciusában a kormánynak a hiteladósokat támogató intézkedéscsomagot kellett bevezetnie. Egy világméretű járvány kockázatát az egyes emberek pénzügyi döntéseibe nem lehet beépíteni, a nagymértékű eladósodás kockázatait azonban mindig szem előtt kell tartani. Ennek érdekében pedig elsősorban a lakosság pénzügyi tudatosságát kell erősíteni, fejleszteni – világítanak rá az ÁSZ elemzői.
