Az elemzői előrejelzések rendkívül széles, 1,5 százalékpontos skálán, 2,2 és 3,7 százalék között mozognak, egyedül abban van egyetértés, hogy az áprilisi fogyasztói árindex alacsonyabb lehet, mint a márciusi volt. A maginflációnál viszont az irányban sincs egyetértés, szintén rendkívül széles, 3,2–4,5 százalékos skálán mozognak a prognózisok, a konszenzus 4,1 százalék lett. Az adószűrt maginflációnál még nagyobb a bizonytalanság, 2,8–4,1 százalékos a szakértői előrejelzések sávja, a 3,7 százalékos konszenzus csökkenést jelenthet a márciusi 3,9 százalékhoz képest. A maginflációs mutatók konszenzusának 0,2 százalékpontos csökkenése az árnyomás enyhülését jelezheti. A Magyar Nemzeti Bank sávos prognózisa – 2–2,5 százalék – is arra utal, hogy jelenleg jelentős bizonytalanság övezi az árak alakulását. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken teszi közzé a fogyasztói árindex adatait.
Az üzemanyagárak 14-15 százalékos csökkenése és a tavalyi magas bázis következtében zuhant be az infláció áprilisban – mondta lapunknak Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője, aki 2,4 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizált.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője 3,7 százalékos, vagyis alig mérséklődő inflációt vár, és hangsúlyozta, hogy kettősség határozta meg a folyamatokat: az olajárzuhanás lefelé tolta a dinamikát, míg az élelmiszerek erőteljes drágulása gyorsította a pénzromlást.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője – aki szintén 2,4 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizál – arra hívta fel a figyelmet, hogy három hónap alatt az 5 százalék közeli pénzromlástól eljutottunk oda, hogy a jegybanki célsáv aljához közelebb állhat a drágulás üteme, mint a 3 százalékos célhoz. Az üzemanyagárak önmagukban 1,1 százalékponttal csökkentik az éves inflációt márciushoz képest.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
