Erősödik az élelmiszer-beszállítók alkupozíciója
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
GY. B. | Az éves árbevétel akár 2,5 százalékáig terjedő kiskereskedelmi különadó után újabb nehezítést kaptak a kereskedők: egy új intézkedés jelentősen korlátozza a beszerzési árra vonatkozó tárgyalási szabadságukat – hívja fel a figyelmet a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Ha nem ügyelnek, könnyen tisztességtelen, fenyegető befolyásolás gyanújába keveredhetnek.
Az úgynevezett élelmiszertermékpálya-törvényen alapuló szabályozás a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűnéséig újabb szigorítással egészült ki. Ennek értelmében kifejezetten tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a kereskedő az élelmiszer-beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti a beszerzési árat, vagy úgy próbál árcsökkentést elérni, hogy a rendelések megszüntetésével, a mennyiség csökkentésével, az akciós, illetve promóciós tevékenységek lemondásával, anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó más eszközzel fenyegeti a beszállítót.
A szabályozás eddig is kategorikusan tiltott bizonyos díjakat, szolgáltatásokat, illetve szerződéses feltételeket – például a logisztikai vagy listázási díjat, a kereskedő érdekeit is szolgáló költségek megosztását vagy a törvényes időtartamot meghaladó fizetési határidőt. Ezek alkalmazásáról a kereskedő jogszerűen nem állapodhatott meg a beszállítókkal, még egyetértés esetén sem.
„A most bevezetett szabályok a kereskedők alkupozícióját tovább korlátozzák a beszállítók védelmében – mondta Mezei Péter ügyvéd, a Baker & McKenzie versenyjogi szakértője. – A kereskedőknek ezért még inkább meg kell fontolniuk, hogy milyen tárgyalási stratégiát alkalmaznak, és hogyan kommunikálnak a beszállítókkal, különösen az egyenlőtlen alkupozícióban lévő kisebbekkel, annak érdekében, hogy elkerüljék a fenyegetéssel történő befolyásolás gyanúját.” Ez azért okozhat nehézséget, mert a kereskedelemben jellemzők a hosszabb távú beszállítói szerződések, és ezek során nem pusztán a beszerzési árakról, hanem a tárgyalást követő – általában egyéves – időszakban alkalmazott valamennyi szerződéses kondícióról is megállapodnak. Ide tartoznak a közösen lebonyolított marketingtevékenységek, a promóciós kampányok, a termékek kategóriamenedzsmentje vagy a progresszív bónuszok. „A felek tehát valójában komplex csomagról állapodnak meg, amelyben az árak és az egyéb feltételek kölcsönhatásban állnak egymással: a csomag elemeit sok esetben az árakra, illetve az árbevételekre figyelemmel alakítják ki. Ezenfelül a kiskereskedelmi különadó is várhatóan arra készteti majd a kereskedőket, hogy igyekezzenek elérni a beszerzési árak csökkentését” – tette hozzá a versenyjogi szakértő.
Ráadásul az új szabályok értelmében, ha a beszállító bejelentése alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal eljárást indít, egyes esetekben a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem tisztességtelen, fenyegető módon került sor. A bizonyítási teher attól függően terheli a kereskedőt, hogy maga milyen piaci súlyú szereplő, illetve milyen alkuerejű beszállítóval áll szemben.
Védelmet kapnak az
500
millió forintos árbevétel alatti cégek is
Értékhatárok
A kereskedő köteles bizonyítani a tárgyalás jogszerűségét, ha:
a beszállító árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, a kereskedőé viszont több mint egymilliárd forint;
a beszállító forgalma 500 millió és 5 milliárd forint közötti, a kereskedőé pedig minimum 20 milliárd;
a beszállító árbevétele legalább
5 milliárd, de legfeljebb 75 milliárd forint, miközben a kereskedő éves értékesítése több mint 100 milliárd forint;
a beszállító árbevétele meghaladja a 75 milliárd forintot, a kereskedőé pedig a 200 milliárdot. | vg
