Szépek az ültetvények, de jöhetne az eső

A szőlőültetvények jó állapotban vannak, a saját tapasztalataim és más borvidékeken működő kollégák véleménye szerint a tavasszal még talán a szokásosnál is gondosabban művelték szőlőiket a termelők – mondta a Világgazdaságnak Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A fagyokat eddig megúszták, de termésbecslésbe még nem érdemes belemenni, ezzel meg kell várni a virágzást és a termés kötődését. A telepítési kedv sem hagyott alább: ahol eltervezték a telepítést, meg is valósították, ebben nem jelentett akadályt a koronavírus-járvány – mondta a HNT elnöke.

Az aszály azonban problémát okozhat, elsősorban az alföldi területeken, mert máshol a szőlő mélyre hatoló gyökerei még megfelelő mennyiségű vízhez juttatják a növényt. Ettől függetlenül nagyon jól jönne a csapadék, a hét végi, tíz milliméter körülinél nagyobb mennyiségű, áztató eső.

A borpiacra viszont hatott a koronavírus. Az Agrárminisztérium Világgazdaságnak küldött válaszai szerint a szőlő- és borágazatban is értékesítési problémákat okoztak a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések és az ezek nyomán jelentkező fogyasztói reakciók. A legnehezebb helyzetbe a turizmusra és a gasztronómiára alapozó borászatok kerültek. A minisztérium közlése szerint a kormányzati feladat most kettős: az ágazat reformját célzó intézkedéseket kell hozni, és segíteni kell a járványügyi rendelkezések okozta gazdasági nehézségek átvészelését.

A minisztérium május elején jelezte, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv részeként 25 milliárd forint többletforrás érkezik az agráriumba, részben a szőlő-bor ágazat helyzetének javítására, egy új támogatási konstrukción keresztül. Az agrártárca még dolgozik ezen a támogatási formán. A korábbi programok közül a szőlőtermesztőket és a borászatokat is érinti az Agrár Széchenyi Kártya-folyószámlahitel kamat- és kezességidíj-támo­gatá­sának százszázalékosra emelése és az, hogy a munkáltatók mentesülnek a bérek utáni közterhek megfizetése alól – közölte a tárca.

Az elmúlt évek hazai tapasztalatai és a telített nemzetközi borpiac alapján szakértők korábban arra következtettek, hogy az idén sem kerülhető el a zöldszüret és a krízislepárlás. Légli Ottó úgy fogalmazott a Világgazdaságnak, hogy a HNT javaslata alapján a prioritást a szőlőtermelési támogatásnak kellene élveznie, és azok igényelhetnék, akik a maguk által termelt szőlőt fel is dolgozzák. A fontossági sorrendben ezután következik a lepárlás, majd a szőlőtermelőktől idegen zöldszüret.

A zöldszüretet 3537 tagon, több mint 3800 hektárnyi területen végezték el tavaly nyáron. Az érintett területek korábbi, hektáronkénti 124 mázsás termésátlagával számolva ez mintegy 440 ezer mázsa szőlőtermés-kiesés, ennyiből több mint 300 ezer hektoliter bor készülhetett volna. A zöldszüretre közel 2,5 milliárd, a krízislepárlás után pedig csaknem 562 millió forintot fizettek ki a szőlőtermelőknek – közölte a tárca.