Kényszerpályára került a futballvilág
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKereken hetvennapos kényszerszünet után folytatódott a magyar futballidény az elmúlt hétvégén: a címvédő Ferencváros 2-1-re legyőzte a Debrecent az OTP Bank Liga első fordulójából elhalasztott találkozóján. A bajnoki pótláson túl rendeztek két kupaelődöntőt is: a Fehérvár Mezőkövesden játszott 1-1-et, az MTK–Honvéd-meccs pedig a Hungária körúton lett 0-0. A felsorolt mérkőzések közül főként a Groupama Aréna üres lelátóinak látványa volt mellbevágó, hiszen míg sok esetben már 2-3 ezer nézőnek is örülni kell a magyar pályákon, addig az FTC stadionjában nem ritka a 10-12 ezer néző sem „békeidőben”, csakhogy a zárt kapus lebonyolítás alól nincs kibúvó. Sűrű lesz a program, hiszen a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) úgy döntött, hogy legkésőbb július 12-ig be kell fejezni a szezont. Viszonyításképp: a 33 fordulóból álló 2019–2020-as NB I.-es évad augusztus 3-án kezdődött és az utolsó kört egy hete bonyolították volna le, csakhogy jött a március 16-i felfüggesztés. Az MLSZ által elrendelt legfontosabb változások közé tartozik, hogy öt csere engedélyezett, a szünet mellett három időpontban lehet változtatni az összeállításon, míg a két játékrész felénél ivószünetet kell tartani. A közös edzések előtt az NB I.-es játékosoknak átfogó vizsgálaton kellett átesniük, a folytatásban heti két koronavírusteszt vár minden labdarúgóra. A találkozók előtt 24–36 órával ugyancsak kötelező lesz tesztet végezni, az edzéseken és a mérkőzéseken csak a negatív eredménnyel rendelkezők vehetnek részt. A legtöbb előírásnak meccsnapon kell megfelelni: csak a legszükségesebb személyek tartózkodhatnak a pálya mellett, a stadionban kerülni kell az érintkezéseket, odafigyelni a higiénés szabályokra, a fertőtlenítésre.
Szabados Gábor sportközgazdász úgy véli, az NB I. szerda-szombat ritmusa eltörpül amellett, hogy a nyugat-európai ligák többségében a nemzetközi kupák egyenes kieséses szakaszával összehangolva kell befejezni a bajnokságot. A szakember úgy látja, a Ferencváros esetében sokkal inkább a 2020–2021-es Bajnokok Ligája-, illetve adott esetben Európa Liga-selejtező lesz a kérdéses, hiszen a megszokott kvalifikációs rendszer lebonyolítására biztosan nem lesz idő, aminek az alacsonyabban rangsorolt, köztük a magyar klubok láthatják kárát. Az sem zárható ki, hogy az európai szövetség (UEFA) a korábbi évek teljesítménye alapján számolt pontok, az úgynevezett koefficiensek alapján osztja szét a BL és az EL csoportkörének 32, illetve 48 helyét. Megköti ugyanis a szervezők kezét, hogy jövő nyáron pótolják az Európa-bajnokságot, így a következő idényt nem lehet a megszokottnál később lezárni. Már a mostani évadban borítékolható, hogy lesz rövidítés a BL-ben és az EL-ben, így például az oda-visszavágós rendszert egymeccses párharcok válthatják fel, az elődöntők és a döntő helyett pedig a kézi- és kosárlabdában megszokott Final Four jellegű torna jöhet. Az is kérdéses, mi lesz az átigazolási időszak sorsa, mikor milyen formában lesz lehetőség a futballisták játékjogának adásvételére. Várhatóan igazán nagy összegű tranzakciók nem lesznek, hiszen a csökkent bevételek miatt korlátozottak lesznek a klubok anyagi lehetőségei. Egyes angol vagy német egyesületeknél akár a büdzsé 20-25 százalékát is adhatja a jegybevétel, ezért is lehet húsba vágó a nézők nélküli futball. Ezt a németek esetében a Kicker magazin számokkal is alátámasztotta: a Bundesliga első és másodosztályában szereplő 36 klub bő 91 millió eurót veszít a zárt kapus lebonyolításon. Idővel a közvetítések mint televíziós termékek értéke is csökkenhet, egyrészt az ürességtől kongó lelátók látványa néhány hét után nézőként nyomasztó, másrészt ez a futballisták teljesítményére is hatással lesz.
