Új adónemekből finanszírozna az EB

Kreatív megoldásokat keres az Európai Unió a németek és a franciák által javasolt helyreállítási alap finanszírozására. A tervet hivatalosan csak a héten hozzák nyilvánosságra, de sok részlet már kiszivárgott. A Financial Times értesülései szerint az Európai Bizottságban új környezetvédelmi és vállalati adók bevezetését tartják szükségesnek. Azt remélik, hogy ezekből évente több tízmilliárd eurónyi bevétel folyik majd be a közös kasszába, a probléma csak az, hogy bizonyos ötletek kemény ellenállásra számíthatnak egyes tagállamok részéről.

A lehetőségek közé tartozik például a műanyaghulladékra kivetendő egységes uniós teher.

A kérdés már a februári csúcson is szóba került, amikor a következő hétéves költségvetésről tárgyaltak az állam- és kormányfők. Ebből becslések szerint évi 7 milliárd euró folyhatna be. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke javasolni fogja azt is, hogy a költségvetés kapjon az uniós emissziós kereskedelmi rendszer megreformálásának következtében megnövekvő bevételekből. Az előzetes számítások szerint ez újabb évi 10 milliárd eurónyi pluszpénz lenne.

Emellett évente 5–14 milliárd euró közötti összeget szedhetne be a bizottság, ha elfogadnák az EU-n kívülről származó, súlyosan környezetszennyező, magas szén-dioxid-kibocsátással járó ipari termékekre kivetendő büntetővámot. A bizottság vizsgálja annak a lehetőségét is, hogyan adóztathatná meg az egységes piac előnyeit kihasználva termelt vállalati profitot. Ebbe a kategóriába tartozik a digitális adó, amelyet a Facebookhoz és a Google-hoz hasonló globális óriáscégek fizetnének.

Ez a tétel újabb 10 milliárd eurót hozna a konyhára.

Az ötletelésre azért van szükség, mert Németország és Franciaország a múlt héten előállt ugyan az 500 milliárd eurós, hitelből finanszírozandó helyreállítási alap javaslatával, de a kölcsön visszafizetésének részleteit a bizottságra és annak elnökére hagyta. Ráadásul maga az alap terve is heves vitákat szült az EU-ban, olyannyira, hogy a „négy fukar” – Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia – alternatív javaslattal állt elő.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható