Miben látja a körforgásos gazdaság jelentőségét? Tényleg egy csodaszer?
A körforgásos gazdaság egy új elveken alapuló gazdasági modell, a legnagyobb jelentősége, hogy a termékek értékláncára úgy tekint, hogy minden, ami abba bekerül vagy ott keletkezik, az érték. Ezt az értéket a termék életútja végén sem szabad elveszítenünk, minden eszközzel azt kell támogatnunk, hogy a termékek, miután a rendeltetésüket betöltötték, ismét visszakerüljenek abba a körforgásba, amelyben új célt, új rendeltetést találhatnak maguknak. Praktikusan ez azt jelenti, hogy egy flakont újratöltünk, vagy éppen új dolgot kell gyártanunk belőle. Hogy ez csodaszer-e, azt nehéz megmondani, de értékteremtő volta miatt bizonyosan számos előnyt rejt a nemzetgazdaságok számára. Az újrafeldolgozásra, újrahasznosításra irányuló új technológiák kialakítása, a hulladékgazdálkodás átalakulása egy termék életciklus-felügyeletére és minőségbiztosítására, eszköze lehet a munkahelyteremtésnek, a kapcsolódó beruházásoknak, az erőforrás-hatékony és versenyképes hazai technológiák kifejlesztésének.
Ezek nagyon hangzatos célok, de hoz valami konkrét intézkedést a kormány a körforgásos gazdaságra való átállás érdekében, vagy ezek még sokáig csak misztikus célok maradnak?
A körforgásos gazdaságra történő átállás egyúttal egy új gazdasági modellre való átállást is jelent. Ehhez, azt is mondhatom, hogy a gazdasági szokásokban és a gondolkodásunkban is változásnak kell történnie: a látszólag feleslegessé váló dolgokra nem úgy kell gondolnunk, mint kidobandó valamire, hanem hasznosítható, értékből értékké váló termékre. Ez azt is jelenti, hogy jól átgondolt, egymásra épülő intézkedésekre van szükség, át kell alakítanunk a lineáris gazdasági metodikára épülő hulladékgazdálkodásunkat, a termékek tervezési szakaszára jellemző felelősségi szabályokat, hogy például ne kerülhessenek olyan termékek a gazdaságba, amelyekhez nem kaphatók pótalkatrészek, vagy ne kelljen új eszközt vásárolnunk minden egyes fejlesztés alkalmával. Ezeknek az intézkedéseknek a kidolgozása már elkezdődött.
A termékek életciklusát nem szabad lezárni, vagyis el kell érnünk, hogy minél kevesebb kerüljön közülük a szemetesekbe, majd a hulladéklerakókba. Erre figyelemmel kidolgozás alatt áll a nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia, amely a gazdaság körforgását szem előtt tartva teljesen átalakul. Olyan intézkedéseket dolgoztunk ki, amelyek a lehető legtöbb helyen lehetővé teszik a hulladékok ingyenes és kényelmes leadását. Terveink szerint megtöbbszörözzük a gyűjtőpontok és hulladékudvarok számát. Ezzel párhuzamosan szeretnénk az illegálisan lerakott hulladékot felszámolni, és szigorú szankciókat vezetünk be az ilyen magatartást tanúsítók megbüntetésére. Terveink szerint olyan szankciókat vezetnénk be, amelyek a legkisebb jogszabálysértést is helyszínen kiszabható bírsággal sújtják.
Fotó: Goreczki Renáta
Orbán Viktor miniszterelnök azt is megígérte még az év elején, hogy a kormány betiltja az egyszer használatos műanyagokat, és bevezeti a visszaváltási rendszert. Miért nem történt ezzel kapcsolatban semmilyen előrelépés?
Mindkét kérdés kapcsán iparági egyeztetéseket folytattunk, konzultáltunk a tudományos élet képviselőivel, mert mindkét témakör kapcsán szerettük volna a legoptimálisabb megoldásokat megtalálni. Folyamatban van például számos kutatás az alapvető csomagolások újrahasználatra és minőségi újrafeldolgozásra tervezésének javítása érdekében. A szakmai előterjesztéseink elkészültek, és a napokban a kormány elé kerülnek. A környezetet leginkább szennyező, úgynevezett egyszer használatos műanyagok helyettesítő termékei elérhetők a hazai piacon, ezért az előbbiek forgalomba hozatalának megtiltása tekintetében nem látunk akadályokat. Nem titok, hogy olyan műanyag termékcsoportokat is megvizsgáltunk, amelyek lebomlása nem bizonyított, újrahasznosításuk, újrafelhasználásuk viszont nem megoldható a jelenlegi technológiai feltételekkel.
Ha már a technológiai kérdéseknél tartunk, minden olyan termék esetében, amelynek a forgalomba hozatalát kizárják vagy korlátozzák a hazai piacon, igyekszünk a helyettesítő termékek gyártását támogató új technológiákat és a technológiaváltást források biztosításával is támogatni. A visszaváltási rendszer alapjait szintén kidolgoztuk: célunk, hogy az érintett termékcsoportok, azaz a műanyag palackok, az alumínium- és az üvegtermékek esetében is minél több helyen biztosítsuk a szabályozott keretek közötti gyűjtést, leadást. Uniós előírásként teljesítenünk kell azt is, hogy 2030-tól az újrafeldolgozott műanyagok 30 százalékát felhasználják italos palackokban, 2025-től a 25 százalékát a PET-palackokban, továbbá 2029-re a műanyag palackok elkülönített gyűjtési aránya elérje a 90 százalékot, valamint a kupakok és az üvegek összekapcsolására vonatkozó tervezési követelményeket is bevezessék Magyarországon.
Segítheti a gazdaság újraindítását a körforgásos gazdaságra való áttérés? Hordozhat a jelenlegi helyzet új lehetőséget?
A körforgásos gazdasághoz kapcsolódó célkitűzések fontos szerepet játszhatnak a válságból való kilábalás során, mivel lehetővé válik, hogy a válsághelyzetet követően fenntarthatóbb pályára álljanak a tagállamok gazdaságai. A körforgásos gazdaság kulcsfontosságú eszköz a fenntartható fejlesztési célok elérésében és az erőforrás-hatékonyság előmozdításában, ehhez elengedhetetlen a kutatás és az innováció támogatása is. Ezek mind olyan célok, amelyek a kormány gazdaságvédelmi akciótervében is szerepelnek. Tehát elmondható, hogy számos olyan „zöld” gazdasági tervünk van, amellyel hosszú távon is fenntartható módon tudjuk újraindítani a gazdaságot a jelenlegi veszélyhelyzetben. Sőt, a célunk, hogy a magyar gazdaság továbbra is Európa élmezőnyébe tartozzon, és még ellenállóbb legyen egy hasonló világjárvány idején.
Az ön államtitkárságához tartozik az építésgazdaság is. Az építőipar termelése a tavalyi azonos időszakhoz képest januárban csökkent, februárban pedig nőtt. Jól láthatóan ez is egy olyan terület, ahol fontos lehet a körforgásos gazdaságra való áttérés. Az állam tud kiszámíthatóságot hozni ebbe a szektorba?
Nagyon fontos, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv megvalósításával az építőipar kiszámítható pályára álljon, biztosítva a munkahelyek megőrzését. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a körforgásos gazdaságra és a fenntarthatóságra való áttérés számos olyan lehetőséget rejt magában, amellyel a környezetünket is megóvhatjuk, a keletkező hulladék mennyiségét is kontrollálhatjuk, és még új munkahelyeket is teremthetünk. Például a jövőben a bontásra ítélt épületek ne hulladékkezeléssel járó terhet jelentsenek az építőipar számára, hanem potenciális másodnyersanyag-forrásként, értéket képviselve jelenhessenek meg. Már kidolgoztuk a minden ehhez kapcsolódó innovációt és technológiai fejlesztést, a hazai alapanyaggyártást megerősítő intézkedéseket felsorakoztató, az iparági szereplők javaslatait is integráló nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégiát, amelyet heteken belül közigazgatási egyeztetésre bocsátunk.
