Elsősorban a napraforgónak és a kukoricának kedvezett igazán az elmúlt napokban lehullott nagyobb mennyiségű csapadék, az őszi vetésű gabonáknál viszont továbbra is legfeljebb közepes lehet az idén a termés – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Az őszi árpa aratása – ha nem lesz addig folyamatosan hűvös idő – 10-14 nap múlva kezdődhet. Azoknál az állományoknál, amelyeknél a korábbi extrém csapadékhiány miatt a kalász alsó és felső harmadában nem fejlődtek szemek, az eső sem lehetett gyógyír, viszont a meglévő gabonaszemek teltebbek lesznek. Ez hektáronként legfeljebb negyedtonnás többlettermést jelenthet. A GOSZ elnöke szerint ahol megfelelően védekeztek a kórokozók ellen, ott nem lesz probléma a gombafertőzésekkel sem.
A korai repce számára későn jött az eső, a közép- és késői érésűeknél viszont a szemtelítődésnél szintén sokat segített. A szerencsésebb területeken nem egy óra alatt zúdult le az eső, hanem eloszlott három-négy napra, így a mélyebb talajrétegek vízháztartásán is segített. A hirtelen lezúduló csapadék viszont néhány helyen kimosta a termőtalajt. „Eltérő mennyiségű, 30–80 milliméter közötti csapadékról számoltak be az elmúlt időszakban a zöldségtermesztők, és mivel a korábbi extrém szárazságban országosan 50-100 milliméter hiányzott, vannak olyan területek, ahol már utolértük magunkat” – jellemezte a helyzetet Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A szabadföldi zöldségek esetében pozitív, hogy a termőterületük jelentős része öntözhető, de azért ott is örültek az esőnek, mert a természetes csapadék mindig jobb, mint a mesterséges, ráadásul olcsóbb is. Néhány helyről kisebb jégkárról is beszámoltak, de ezek országosan nem nevezhetők jelentősnek.
A hűvösebb májusi idő kifejezetten kedvezett a szabad földön termesztett zöldborsónak, hagymaféléknek, gyökérzöldségeknek és káposztaféléknek. Velük ellentétben a paradicsomra, a paprikára, az uborkára, a csemegekukoricára, valamint a burgonyára a hűvös negatívan hatott. Az utóbbinál intenzív védekezésre van szükség a hűvös, csapadékos időszakokban fokozott fitoftóra-, vagyis burgonyavészveszély miatt. Rendszeres esőzések idején viszont ez rendkívül nehéz feladat. A csapadék ugyanakkor a nagyon korai burgonya kivételével a hozamokra is jótékonyan hatott. Eldőlni látszik az is, hogy a görögdinnye első tömeges szedésének ideje a szokásos június végéről öt-tíz napot csúszni fog. Hiába termesztik ugyanis a dinnyét Dél-Békésben takarás alatt, a hűvös időben „fáztak” a növények, és a kötődés nem sikerült jól.
Lényegi változást nem hoztak az esőzések, a szőlők köszönik szépen, jól vannak – számolt be a Világgazdaság érdeklődésére Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Mint mondta, a virágzás és a kötődés jól alakult, most már melegebb-szárazabb időre várnak. Ha marad a csapadékos idő, nem tud kiszáradni az ültetvény, a magas páratartalom pedig fokozza a gombafertőzések veszélyét, ami nagy növényvédelmi kihívás a szőlőtermelők számára.
