A kormány jóváhagyta Debrecen tízéves fejlesztési tervét

A kormány – elsőként a nagyvárosok közül – jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter kedden a helyi Kölcsey-központban, a programbemutató sajtóeseményen.

A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés

– ismertette Palkovics László.

A miniszter Debrecent az ország egyik „legfőbb városának” nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között.

Palkovics László fontos célnak nevezte, hogy „Debrecen belátható időn belül ne csak a keleti régió, hanem a szomszédos országok számára is igazodási pont legyen”.

A miniszter szerint „Debrecen a munkaerőpiaci versenyt az iskolapadban akarja megnyerni”, minőségi oktatással és vonzó jövőképpel hívja a fiatalokat.

A Debrecen 2030 programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a helyi nemzetközi repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését.

Palkovics László ismertetése szerint három projektciklust terveznek: az első 2021 és 2023 közötti ciklusban 50 milliárd forint költségvetési támogatást nyújtanak majd városi és egyetemi infrastruktúra fejlesztésekre.

Az innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy a

Debrecen 2030 program 600 milliárdos összköltségvetése tartalmazza a már korábban bejelentett programelemeket: az észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó több mint 130 milliárdos infrastruktúra és a 35 milliárdos oktatási fejlesztéseket.

A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek – fűzte hozzá.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a regionális szereplők összefogását emelte ki, megjegyezve, hogy az innovatív klaszterek rendszerében az elmúlt években komoly együttműködés jött létre az egyetem, az önkormányzat, az ipar, a pénzintézetek és a kormányzat között.

Bács Zoltán egyetemi kancellár hozzátette: a Debrecen 2030 program keretében 2023-ig 15 milliárd forintot fordítanak egyetemi infrastruktúrafejlesztésére, 19 milliárdot pedig műszaki és informatikai beruházásokra.