A teljes ellátási láncra rálát a hatóság
A fogyasztóvédelmi törvény módosítása a kihirdetéstől számított 60. napon, augusztus 22-én lép hatályba, ekkortól a hatóság nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szemben léphet fel jogsértés esetén, hanem a hatásköre kiterjed az üzleteken túl a nagykereskedőkre, a raktárakra, az importőrökre, sőt még a gyártókra is. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára úgy értékelt a Világgazdaságnak, hogy a törvénymódosítás a fogyasztóvédelem megerősítésével védi a vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat, az eddiginél jóval szigorúbb szabályozással pedig gyorsabban és hatékonyabban léphetnek fel a tisztességtelen piaci gyakorlattal szemben.
Az elmúlt öt évben az üzletek 45 százaléka jogsértő volt a jótállási-szavatossági ellenőrzések szerint, az évi 30-33 ezer panasz 40 százaléka szintén e témakörben érkezik be. Ráadásul a békéltető testület előtt lévő évi 10-12 ezer ügy 37 százaléka is a jótállás és a szavatosság kérdéseire vezethető vissza. Mindez beavatkozást igényelt a szakterülettől, az új rendelkezések jövő januárban lépnek hatályba. Ha például az első meghibásodás esetén megállapítható, hogy a termék nem javítható, akkor kötelező a csere, továbbá abban az esetben is, ha az árucikk 30 napon belül nem javítható, vagy ha három javítás után ismét meghibásodik. Minden más esetben törekedni kell a 15 napon belüli javításra. Ha ez nem lehetséges, arról legkésőbb a 15. napon tájékoztatni kell a vevőt. Vannak azonban kivételt képező termékek, ide tartoznak az elektromos kerékpárok és rollerek, a motorkerékpárok, a személygépkocsik és a lakóautók. A hatóság hatáskört kap annak ellenőrzésére is, hogy a szerviz öt munkanapon belül értesítette-e a kereskedőt a hiba bejelentéséről vagy a javítás elvégzéséről.
Drágább termékre hosszabb jótállási idő, nagyobb termékélettartam, kevesebb hulladék – sorolta a fenntarthatósági szempontokat Keszthelyi Nikoletta, az ITM helyettes államtitkára, ezzel is indokolva a jótállási idő értékhatár szerinti, sávos növelését. Míg 10 és 100 ezer forint között egy év a jótállási idő, 100 és 250 ezer között pedig két év, 250 ezer forint felett már három év. Erre azért is szükség volt Keszthelyi Nikoletta szerint, mert azt tapasztalták, hogy ugyanarra a termékre, amelyre Magyarországon egy év a jótállás, Német- vagy Olaszországban két és három, Nagy-Britanniában pedig akár öt-hat év. Az összehangolás a kettős minőség megszüntetésére irányul, azaz, hogy ugyanannál a fogyasztási cikknél ugyanazt a minőségi kifogást belföldön is annyi ideig lehessen érvényesíteni, mint külföldön.
További érdemi változás, hogy a jótállási idő meghosszabbodik a javítás idejével. Vannak olyan termékek, amelyeknél a jótállás kezdő időpontja a beüzemeléshez van kötve, ha viszont ez hat hónapon belül sem történik meg, akkor a termék átadásának napja lesz az irányadó. A jótállás érvényesítésének nem lehet feltétele az eredeti csomagolás megőrzése. Bevezetik az e-jótállási jegyet is, igaz, a papíralapú is megmarad.
