Kamatcsökkentés – négy év elteltével
Magyarország megnyerte a járvány elleni harc első szakaszát – mondta a jegybank elnöke, Matolcsy György a jegybanki alapkamatot 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentő monetáris tanács ülését követő tájékoztatón. Az elnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi teljesítményének mérlegét megvonva arról beszélt, hogy lépéseiknek köszönhetően erős gazdaságot ért el a koronavírus-járvány, és még a pandémia megjelenése mellett is meggyőző teljesítményt nyújtott az első negyedévben a magyar gazdaság, ami Matolcsy György szerint jó alapot teremthet a gyors kilábalásra is. A jegybankelnök szerint a második negyedévben sem esett szakadékba a magyar teljesítmény, a három hónap visszaesése sem értékelhető zuhanásként, az MNB most 7 százalék körüli második negyedévi visszaesést vár. Mindez alapot teremthet a további bizakodásra, hogy a V alakú válságforgatókönyv teljesül. EA jegybank kitart amellett – egyetlenként az elemzést közlők közül –, hogy gazdasági növekedést vár az év egészére, ám a válság előtti 2-3 százalékos prognózist 0,3-2 százalékra módosították. Ha megnyerjük a 2020-as évet, az erősítheti az egész évtized megnyerésének esélyét – zárta szavait a jegybank elnöke. A monetáris tanács közleményéből kiderült, hogy a növekedés 2020-ban 0,3–2,0 százalék, 2021-ben 3,8–5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5–3,7 százalék lehet.
Az új jegybanki alelnök, Virág Barnabás szerint a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai nagyon gyorsan megjelentek, az infláció és a monetáris tanács által elsődlegesen vizsgált adószűrt maginfláció is jókora csökkenésnek indult. A dezinfláció ráadásul hónapokig velünk lesz, sőt erősödni is fog ez a hatás. Az MNB most arra számít, hogy az adószűrt maginfláció 2022 elejéig a 3 százalékos szint alatt marad – 2020-ban 3,3–3,5, majd 2021-ben 2,6–2,7 százalékon alakul –, míg az infláció a költségérzékeny tételek kifutásával újból 3 százalékon stabilizálódik. Azonban a mostani mérték emelkedés a korábbi 2020-as átlagos inflációvárakozáshoz képest, amely 2,6-2,8 százalék volt. A második negyedévre 5 százalékos GDP-csökkenéssel számol a jegybank. A belföldre termelő ágazatok helyzete viszonylag erős marad, az építőipar és a kiskereskedelem ellenállónak mutatkozik, teljesítményük az EU első harmadában van, ugyanakkor az exportpiacokon érdekelt ágazatok – feldolgozóipar, turizmus – tartós gyengélkedésével számol a prognózis. A fentiek miatt a gazdaságot a belföldi kereslet, a lakossági fogyasztás és (az elsősorban állami) beruházások támaszthatják meg. Patai Mihály alelnök ennek kapcsán jelezte, a jegybank a következő hetekben átvizsgálja az NHP Hajrá hitelprogram feltételeit: a cél a gyorsítás, egyszerűsítés. Eddig százmilliárd értékű NHP Hajrá-kihelyezés történt, év végéig ez az összeg meghaladja az ezermilliárd forintot.
Virág Barnabás szerint a járványveszély múltával megindult a gazdasági fellendülés, a jegybankok ugyanakkor fenntartották a támogató környezetet. Emiatt figyelemmel kellett lenni arra, hogy a régióban sok helyen nagyobb alapkamat-csökkentések történtek. Az alelnök szerint a szükséges finomhangolási eszköz most az alapkamat mérséklése volt. A 15 bázispontos csökkenés szimbolikus, jelezni akarják az árstabilitás fontosságát, támogatni a gazdasági növekedés helyreállítását. Diszkrét változtatás történt, nem kamatcsökkentési ciklus indul.
Az alelnök szerint a jelenlegi eszköztár alkalmas ahhoz, hogy a monetáris tanács megfelelően tudjon reagálni a folyamatokra. Fontosnak nevezte, hogy a csökkenés a kamatpálya mind szélesebb körében érvényesüljön. Bár az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg, a monetáris tanács megítélése szerint a jelenlegi makrogazdasági környezetben az egyhetes betéti eszköz kamatában hasonló elmozdulás indokolt, mint az alapkamat esetében. A tanács az állampapír-vásárlási programra védőhálóként tekint, amelyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kíván használni.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartásra vonatkozó várakozásoktól eltérően négy év óta először alapkamatot vágó jegybank az egynapos betéti kamatot mínusz 0,05, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 1,85 százalékos szinten tartotta. Az elemző szerint az egyhetes betéti kamatot ugyanakkor az alapkamathoz igazíthatja az MNB a legközelebbi tenderen.
Meglepetés volt a kamatcsökkentés Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője számára is, aki arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Németh szerint az időzítés szintén meglepetés volt: arra ugyan számítottak eddig is, hogy az év során a jegybank a hozamgörbe rövid oldalát lejjebb szeretné szorítani, azaz a rövid kamatokat a 0,9 százalékos szintről a 0,5 százalék körüli tartományba mérsékelné. Erre azonban nem most, hanem a következő hetekben, hónapokban számított a piac – tette hozzá a K&H Bank szakembere. Az MNB a kamatcsökkentéssel a járvány miatt visszaeső gazdaság élénkítését próbálja támogatni, emellett szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy az elmúlt hetekben a régiós jegybankok is csökkentették az alapkamat szintjét.
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint az alapkamat az elmúlt években jelentőségét veszítette, viszont az egyhetes betéti tendereken az alapkamaton fogadta be az ajánlatokat a jegybank. A szakember szerint ez nagy valószínűséggel így lesz a továbbiakban is, tehát a kereskedelmi bankok a korábbinál alacsonyabb kamatot fognak kapni a betétekért. Összességében mérsékelten likviditást szorít ki a jegybank a mai döntésével – vélte Varga Zoltán.
Azzal kapcsolatban, hogy a jegybanki közlemény szerint a lefelé mutató inflációs kilátások, illetve a gazdasági növekedés ösztönzése miatt döntöttek a kamatvágás mellett, az Equilor szakembere megjegyezte: május 5. és 26. között négy aukción 99,94 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényt az MNB, azóta azonban nem tartottak tendert. A program nem titkolt célja volt a hozamgörbe ellaposítása és a megfelelő likviditás biztosítása, de azóta ismét emelkedésnek indultak a hosszú hozamszintek. Az Equilor várakozása szerint a jegybank akkor lépne ismét piacra, ha a tízéves hozamszint átlépné a 2,5 százalékot, illetve visszaesne a kereslet, és emiatt emelkedne a volatilitás a piacon. A koronavírus-járvány hatásai miatt a jegybank inflációs céljai nincsenek veszélyben – közölte Varga Zoltán.
A Magyar
Nemzeti Bank
0,3-2
százalékos növekedést
vár 2020-ra
