Megtorpanhatott a drágulás mérséklődése

M ájusban 2,5 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak 2019 azonos időszakához képest a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. Az év elején 4,7 százalékig szökött fel az infláció, majd a koronavírus hatásai miatt áprilisig 2,4 százalékig esett. Ha helytálló az elemzői előrejelzés, az egyúttal azt is jelenti, hogy megállt a drágulási ütem mérséklődése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi előrejelzése a pénzromlási ütem további lassulását várja, a fogyasztói árindex 1,6 százalék lehetett a prognózis alapján. Lapunk konszenzusa szerint a maginfláció 0,2 százalékponttal, 4,1 százalékra mérséklődhetett, azonban még mindig az MNB 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos célja felett alakulhat. A jegybank kiemelt figyelemmel kísérte az adószűrt maginfláció alakulását, ami 3,8-ről 3,6 százalékra mérséklődhetett. Idén a központi banki céllal megegyező, 3 százalékos lehet az éves fogyasztói árindex, jövőre pedig 3,3 százalék lehet az infláció.

Májusban csak kismértékben változhatott a drágulás üteme – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Szerinte az üzemanyagárak zuhanása lefelé, míg az élelmiszerek drágulása és a tartósan gyenge forint felfelé húzza az inflációt. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes élelmiszerüzletekben akár 30-40 százalékkal drágult a vásárlás a járványhelyzet előttihez képest, tehát területenként jelentős eltérések lehetnek az inflációban. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint áprilishoz képest fél százalékkal nőhettek a fogyasztói árak, ami szinte teljes mértékben az élelmiszerek drágulásának tudható be. A feldolgozatlan élelmiszerek gyors áremelkedését a kedvezőtlen időjárás és az ellátási problémák okozhatták, míg a feldolgozott, tartós élelmiszerek árát az erőteljes kereslet és a korlátozott készletek nyomhatták fel. A magas bázis miatt azonban az előző évhez képest tovább csökkenhet az infláció, a szakértő 2,2 százalékos ütemre számít. „A tovább csökkenő infláció növeli az esélyét, hogy az MNB újra a monetáris lazítás útjára lép, habár a májusi adat nyomán ez még korai lenne” – hangsúlyozta Virovácz Péter.

Regős Gábor szerint a következő időszakban az inflációt az olajárak alakulása és a gazdaság újraindulásának az árakra gyakorolt hatása határozhatja meg. A szakember hozzátette: a fogyasztói árindex a cél alatt alakul, a maginfláció pedig jelentősen a cél felett, ennek ellenére júniusban nem várható monetáris politikai lépés az MNB-től. „A harmadik negyedévben emelkedhet 3 százalék fölé a fogyasztói árindex” – mondta Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese. Az infláció idei alakulását szerinte is az év elején bezuhant üzemanyagárak és a gyorsan dráguló feldolgozatlan élelmiszerek határozhatják meg. Az áthúzódó hatások és a gyenge forintárfolyam miatt a maginfláció magas lehet. Dinamikus marad a nyers élelmiszerek drágulása jövőre is, és az üzemanyagárak növekedésével is számolni kell, ennek ellenére a szakértő mindössze 1,9 százalékos éves pénzromlással kalkulál. Kuti Ákos aláhúzta: a borús gazdasági kilátások ellenére megmarad az inflációs nyomás, és a következő években nem várható defláció Magyarországon.