Pünkösdi királyság a pályázati piacon

Három nap alatt lényegében kimerült a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) meghirdetett 33,3 milliárd forintos keret, amely a kis- és középvállalkozások technológiai megújítását szolgálja (Ginop-1.2.8), és ezzel egy időben a Versenyképes Közép-Magyarországért operatív programban (Vekop) nem kisebb érdeklődést váltott ki a budapesti és Pest megyei cégeknek szóló, 18,8 milliárdos tükörpályázat (Vekop-1.2.6). A Világgazdaság úgy tudja, a pályázati tanácsadói szakma a Ginop és a Vekop esetében is keretemelésre számít, mivel a rendelkezésre álló forrás alsó hangon két-háromszorosára is biztosan lenne igény a versenyszférában.

Az extra kereslet annak is betudható, hogy meglehetősen széles a jogosultak és a támogatható tevékenységek köre. Azonfelül, hogy fővárosi cégek is rajthoz állhattak, TEÁOR-szám szerint sem rostált a kiíró, leszámítva néhány ágazatot – például az acélipart, az élelmiszeripart és a szállítmányozást. A projektenként elérhető legalább 5, legfeljebb 153,5 millió forintos – akár 70 százalékos arányban vissza nem térítendővé váló – támogatás eszközök, gépek beszerzésére éppúgy fordítható, mint technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására. Az utóbbihoz tartozik az automatizált termelési rendszerek, gyártási technológiák, folyamatautomatizálási eszközök és szenzorok fejlesztése, illetve a robottechnológia alkalmazása is. A piaci szereplőknek csak arra kell ügyelniük, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében elérhető pályázati forrásokból egy cég – a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe véve – legfeljebb 800 ezer euró, azaz mintegy 270 millió forint értékben juthat támogatáshoz.

Lapunk úgy tudja, az új pályázati lehetőség iránt átlag feletti érdeklődés mutatkozott az építőiparban, a nyomdaiparban és a faiparban is. Ezt az is magyarázza, hogy a korábbi konstrukciók inkább a fémiparnak, azon belül is a gépgyártás területének kedveztek. Újdonság volt, hogy egy cég nem indulhat egyszerre a Ginopban és a Vekopban is, pedig az eddigi gyakorlat szerint számos esetben részben azért létesítettek budapesti vállalkozások vidéki telephelyet, hogy részesülhessenek az uniós forrásokból. A hazardírozókat azzal is kizárta a pályázat, hogy csak azt lehetett fejlesztendő tevékenységként megjelölni, amit április 30. előtt jegyeztek be a cégkivonatba. Az viszont kedvezmény, hogy visszamenőleg is igényelhető támogatás, ha a projektet március 11. után kezdték.

A pályázat múlt pénteki startja előtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ismertette: a gazdaságvédelmi akcióterv keretében meghirdetett kiírásra az 5 és 249 fő közötti munkavállalót foglalkoztató vállalkozások nyújthatnak be pályázatot. Munkavállalónként 1,5 millió forintot kaphatnak az 1–9 fő közötti cégek, 1 milliót a 10–49 fő közöttiek, míg 50–249 fő között 500 ezer forintot. Cserében vállalniuk kell, hogy megtartják a munkavállalóik 90 százalékát. A gazdaságvédelmi akcióterv fő célja az ITM szerint a munkahelyek megvédése, és legalább annyi új munkahely teremtése, mint amennyit a vírusválság tönkretesz. Az akcióterv intézkedései mostanáig több mint egymillió munkavállalónak segítettek abban, hogy állásukat megőrizzék vagy új munkahelyet találjanak.