Üzenetértékű lesz a 2021-es büdzsé

Nem nagyon volt példa arra, hogy más makrogazdasági feltételek szerepelnek a konvergenciaprogramban, mint a költségvetési javaslatban, most, a 2021-es költségvetés esetén mégis ez történt. Miért?

Való igaz, nem nagyon tért el a két pálya az elmúlt hat évben, amióta tavasszal fogadja el a következő évi büdzséjavaslatot a parlament. Csak legutóbb, a 2020-as költségvetés esetén tértünk el az április végi konvergenciaprogramtól – ám akkor a programban szereplő 1,5 százalékos hiánycélt csökkentettük 1 százalékra. Most ellenkező előjellel léptünk: míg a konvergenciaprogramban 2,7-es hiánnyal kalkuláltunk, most úgy látjuk, hogy a 2,9 százalék reálisabb. A kéttizedes változtatásnak nincs nagy jelentősége, az üzenet ugyanakkor egyértelmű, hogy továbbra is 3 százalékos szint alatt tartanánk a hiányt, s reális lehet az is, hogy 70 százalék alá csökken az adósságráta. Természetesen ez mind attól függ, hogy az általunk felvázolt reálgazdasági pálya teljesülni fog-e vagy sem.

Emiatt sokan úgy vélik, most korai beszélni a 2021-es folyamatokról, érdemi módosításra lesz szükség az ősszel. Mit gondol erről?

A nyár elején elfogadott következő évi büdzsé tervezhetőséget biztosít. Hat éve követjük ezt a megoldást, és csak az első két évben – a 2016-os és a 17-es büdzsé esetében – volt érdemi, számszaki módosítás már a költségvetési év folyamán, mindkét esetben az eredetileg vártnál kedvezőbb makrogazdasági mutatók miatt tudtunk még pluszkiadásokat teljesíteni pluszbevételek fedezete mellett. Az eredetileg meghatározott hiányszám és adósságpálya akkor sem változott. Most valóban nagyobb a bizonytalanság, mint az előző években, hiszen a 2020-as és 2021-es gazdasági folyamatokra széles sávban szórnak az előrejelzések, ez pedig döntően befolyásolja a 2021-es adóbevételeket és részben a kiadásokat is. Ezért a korábbiaknál is élesebben kell újból és újból elemeznünk a prognózisainkat. Ha alapvető eltérés lenne a makrogazdasági pályában, akkor persze nem zárható ki későbbi módosítás, de nem azért készítettünk tavasszal törvénytervezetet, hogy már ősszel módosítsuk. Az adhat némi reményt, hogy az elmúlt években a Pénzügyminisztérium prognózisai inkább pesszimistábbnak bizonyultak, mint a valóság, ha úgy tetszik, konzervatívabbak voltunk, mint az élet. A mostani folyamatok – a 2 százalékos első negyedéves GDP-növekedés és a lakossági fogyasztás 7 százalékos bővülése – alapot adnak az óvatos bizakodásra, hisz a második három hónap várt, rendkívül kedvezőtlen hatásai egy „lendületben lévő” gazdaságot fékeznek, így az év egészére számított gazdasági teljesítmény kedvezőbb lehet, mintha egy stagnáló országot ért volna a világjárvány sokkja. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy nyitott gazdaságként nagyban függünk a nemzetközi helyzet alakulásától, s itt nem épp szívderítő adatokat látunk. A makrogazdasági pályánk még 2021-ben is a 2019-es szintet el nem érő külső kereslettel számol, azaz az export nem tud olyan húzóerő lenni, mint a korábbi években. Ez erős korlát lehet.

Ha kedvezőbb lesz jövőre a makrohelyzet, akkor a pluszforrásokat pluszfeladatokra csoportosítanák át, vagy nagyobb hiány- és adósságcsökkentést választanának? Most úgy tűnik, a 3 százalékos határ szélén egyensúlyozunk.

Legyen ez a gondunk... De érdemben válaszolva: a prognózisunk azzal számol, hogy az úgynevezett kibocsátási rés 2021-ben is negatív tartományban lesz, ami azt jelenti, hogy a gazdaság potenciális teljesítménye nagyobb is lehetne, mint az aktuális kibocsátás. Az elmúlt években sokszor hallottuk, hogy túlfűtött, keresletvezérelt a magyar gazdaság, nincs munkaerő. A koronavírus-járvány után új folyamatok indulnak be, s úgy gondoljuk, hogy a 2021-re várt 4,8 százalékos növekedés mellett sem kerülünk túlfűtött állapotba. Ha a kibocsátási rés pozitív lenne, akkor a kedvezőbb makrogazdasági folyamatokból származó pluszforrásokat hiány- és adósságcsökkentésre kellene használni, ám most nem ilyen egyértelmű a helyzet. A munkahelyteremtés támogatására például várhatóan jövőre is szükség lesz, ez prioritás. De sok függ majd attól is, hogy milyen áron fogjuk tudni finanszírozni az adósságunkat – ne feledjük, egy világszintű gazdasági válság általában a feltörekvőnek tekintett országok finanszírozási költségeit növeli.

Sokak szerint kulcskérdés, hogy mi lesz a devizaadóssággal és a devizatartalékkal. Az idén elmaradnak az idegenforgalmi bevételek...

Ebből a szempontból is jó lépés volt a devizakötvény-kibocsátás, amely olcsó finanszírozás mellett növelte a deviza-

­tartalékokat. Vizsgálunk további devizabevonási lehetőségeket is, itt van például a zöldkötvény vagy az uniós SURE program, amely kedvező feltételű hitelt jelenthet.

Nem lenne jobb, ha élnénk a lehetőséggel, és amíg lehet, betáraznánk a hazai finanszírozásnál lényegesen olcsóbb külső forrásokból?

Tény, hogy az egészségügyi védekezés és a vállalkozások segítése miatt az idei költségvetési hiány magasabb lesz, és gazdasági bővüléssel sem számolunk. Így az államadósság a tavalyi GDP-arányos 66,3 százalék után 72 százalékos szint fölé emelkedik – vagyis szükségünk van külső devizaforrásra is. Azt gondolom, ezzel az eszközzel érdemes élni. A kormányzat ugyanakkor továbbra is elkötelezett amellett, hogy 20 százalék alatt tartsa a devizaadósság arányát, hisz a túlzott devizaadósság sérülékenységgel és külföldi kamathasznosulással jár. A 2010 óta követett adósságstratégián tehát nem változtatunk, abban van helye az olcsó devizafinanszírozásnak és a magasabb hozamú, de a magyar családokat célzó lakossági állampapírnak is.

A költségvetéshez idén nem készült külön adótörvény. Miért?

A veszélyhelyzet idején a kormány számos adóintézkedést hozott. Ezek egy részéről – mint a beruházásokat ösztönző adókönnyítésekről vagy a kiskereskedelmi adóról – azóta már törvény is rendelkezik. Ugyancsak törvény szentesíti a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékos csökkentését is júliustól, amihez kapcsolódóan jövő januártól a kisvállalkozói adó összege is 1 százalékponttal csökkenhet. Ezért a kisebb horderejű, döntően jogharmonizációs, technikai jellegű újabb módosítások nem egy önálló törvényben, hanem a költségvetést megalapozó indítványban kerülnek az Országgyűlés elé.

Jövőre viszont a gépjárműadót véglegesen a központi költségvetésbe irányítják.

Ameddig nincs vakcina, addig nem tudjuk kizárni, hogy érkezik egy újabb járványhullám, aminek újabb gazdasági következményei lennének. Emiatt a járványügyi és a gazdaságvédelmi alapnak még 2021-ben is létjogosultsága van, az előbbi alap forrásainak egy részét pedig valóban a gépjárműadó teszi ki. Ez a kérdés ezért legközelebb a 2022-es költségvetés összeállítása során merülhet fel. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy ha a minisztérium előjelzése majd valósnak bizonyul, s az idei és a jövő évet összességében növekedéssel zárjuk, akkor az önkormányzatok pénzügyi pozíciója 2021 végére jobb lehet, mint 2019 végén volt. A mostani gazdasági helyzethez mindenkinek – vállalatoknak, kormányzatnak, önkormányzatoknak – alkalmazkodni kell, ez jelentős erőfeszítéseket igényel. Lehetnek olyan önkormányzatok is, amelyek számára a pandémia komoly gondokat okoz – például megszűnik egy jelentős iparűzési adót fizető nagyvállalat. Ennek a helyzetnek a kezelésére a kormány maximum 200 milliárd forint értékben új hitellehetőséget nyit, amely átsegítheti a helyi önkormányzatokat a legnehezebb időszakon.

Üzenetértékű, hogy a büdzsé továbbra is

3

százalék alatti

hiánnyal kalkulál