Visszafogta a leépítéseket a védekezés

A koronavírus-járvány kirobbanása óta május végéig nagyjából 200 ezerrel csökkent a munkahelyek száma – derült ki a Világgazdaság birtokába került kormányzati anyagból. A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai egyelőre április végéig állnak rendelkezésre, ezek szerint a hónap végéig a foglalkoztatottak átlagos havi száma 4 millió 368 ezer volt. Márciushoz képest 73 ezerrel, 2019 áprilisához viszonyítva pedig 136 ezerrel csökkent a munkahelyek száma. Ugyanakkor nem feledhető el, hogy a statisztika már márciusban 56 ezer fős visszaesést jelzett, így a mostani előzetes adat a leépítési hullám stagnálását, kismértékű csökkenését jelzi előre. A gazdaság május végi, június eleji újraindulása miatt lehet reménykedni abban, hogy a trend már ebben a hónapban megtörik, és újra bővülni kezd a foglalkoztatottság. Például a kormány által 80 milliárd forintos keretösszeggel kiírt munkahelyteremtő bértámogatási program is a júniusi adatokban hozhatja meg az első eredményeit. A kabinet előzetesen úgy számolt, hogy az intézkedés 70 ezer ember munkába állását segíti elő, akik közül szép számmal lehetnek olyan munkavállalók, akiket korábban a járvány miatti megrendelés- és forgalomcsökkenés miatt bocsátottak el. A kormány értékelése szerint a munkahelyvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nagyjából a megszűnt munkahelyeknek megfelelő számú álláslehetőséget sikerült megmenteni, ezért a válság a munkaerőpiacon mérsékeltebb lehetett.

Ágazati bontásban aligha meglepő, hogy döntően azok a szektorok szerepelnek a leépítési lista élén, amelyek piacát szinte azonnal bedarálta a járvány. A legtöbb munkahely – a megszűnt álláslehetőségek majdnem 16 százaléka – a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén tűnt el. A második helyre némi meglepetésre az adminisztratív és szolgáltatást támogató terület került, ennek okát a szakemberek azzal magyarázzák, hogy itt tartják nyilván a munkaerő-kölcsönző cégek által közvetített, kiszervezett munkavállalók jelentős részét. Márpedig a cégek zöménél az első megszorítások épp a kölcsönzött munkaerőt érték. A harmadik helyre a nem napi fogyasztási cikkek kereskedelmének korlátozása miatt a kényszerű zárás hatásait viselő kereskedelem és gépjárműjavítás került nagyjából 14 százalékos súllyal. Jelentős, a leépített munkahelyek 10 százalékát tudhatja magáénak a művészeti, szórakoztatóipari terület, és hasonló mértékben szűntek meg álláshelyek a feldolgozóiparban is. Az építőiparból nagyjából 13 ezer munkahely tűnt el a válság hatására. A leépítések 5 százaléka érintette a szállítmányozási, logisztikai területet. Meglepő ugyanakkor, hogy közel 9,5 ezer álláshely szűnt meg az oktatásban, míg a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység terén március közepe óta több mint 7500 álláshelyet szüntettek meg. Bár a magánegészségügy szintén állt a pandémia idején, a foglalkoztatási adatok jól mutatják, hogy a területen kevesen dolgoztak főállásban, ezért a válság mélypontjának tekinthető hónapok alatt összesen mintegy 5 ezer munkahely szűnt meg.