Kelemen Zoltán | Az idén lassan lejjebb ereszkedő élősertés-árak, valamint a fogyasztói árak folytatódó emelkedése következtében most tarthatnak ott a húsipari cégek, hogy már nem kell veszteséggel értékesíteniük a termékeiket, és akár még egy kis profitot is elkönyvelhetnek – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Bár aggregált adatokról még nem tudott számot adni, szerinte az elmúlt évi eredmény egészen biztosan sokkal gyengébb volt az előző évekénél a vágóüzemekben és a húskészítmény-gyártóknál.
Az év eleje óta végbement árnövekedést érdeminek lehet nevezni, de ez még mindig a korábbi időszak alapanyagár-növekedésének megkésett beépítése a fogyasztói árba – mondta. A statisztikai hivatal júniusi fogyasztóiár-adatai szerint a sertéshús ára 17, a szalámi, szárazkolbász, sonka termékkategóriáé 11, a párizsi, felvágott, kolbász termékcsoportba sorolt készítményeké pedig 21 százalékkal nőtt egy év alatt.
A mostani piaci helyzet jellemzéséhez érdemes megemlíteni, hogy 2019-ben szokatlanul magasra szökött az élő sertés felvásárlási ára, de az év eleje óta szolidan csökken. Tavaly január végén, február elején voltak a legalacsonyabbak az élősertés-árak, és a piacon ősz végére, tél elejére 50 százalékkal magasabb lett az árszint, ekkor 550 forintra is felment a kilónkénti ár, és sokáig tartotta magát. Erről a szintről az idei 8-10. héttől kezdve csökkent egészen a 20. hétig, azóta pedig hullámzásokkal ugyan, de stagnál az árszint. Ez alól az elmúlt két-három hét a kivétel, amikor ideiglenesen kénytelen volt bezárni több, koronavírus-gócpontként azonosított nagy német feldolgozó. Ez önmagában is árlenyomó hatású lett volna, ráadásul Kína az érintett cégek összes üzemét kizárta az exportból, így az oda szánt mennyiség beszorult az európai piacra. Hasonlóan jártak holland vágóhidak is. Éder Tamás szerint emiatt a piacon sokan nagy áresést vártak, de a valódi hatás néhány hét alatt, több lépésben, kevesebb mint 20 centes.
A magyarországi szerződéses élősertés-árak a kilónkénti 400-420 forintos szint környékén mozognak, míg a szerződéssel nem rendelkező sertéstartók ennél olcsóbban – egyes hírek szerint 370 forint körüli áron – tudják eladni disznóikat. Összességében elmondható, hogy a jelenlegi árszint az egy évvel ezelőttinél – ami nem a tavalyi árcsúcs volt – 4-5 százalékkal alacsonyabb. Az európai átlagár viszont még így is magasabb, mint az elmúlt öt év átlagára – idézte az Európai Bizottság adatait Éder Tamás.
A következő hónapokra most szinte lehetetlen piaci előrejelzést adni, a prognózisok gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Az egyik nézet szerint az élő sertés ára mostantól követi a hagyományos trendet, vagyis a 28-32. hétre eléri a maximumot, és onnan lassan csökken. A 2020-as görbe eddig másként alakult, és Éder Tamás szerint a járványhatásról sem mondatjuk, hogy már mögöttünk van. Márpedig annak az árcsökkenésben nagy szerepe volt – gondoljunk a HoReCa-szektor leállására és a turizmus visszaesésére. Ugyancsak szerepe van az árcsökkenésben a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodásnak, amelynek eredményeként részben az amerikai sertéshúsok váltották ki az európai exportot. Ugyanakkor elmérgesedni látszik köztük a viszony, ami kenyértörés esetén módosíthat a képleten, ahogy az afrikai sertéspestis esetleges terjedése is. Lengyelországban gyakorlatilag folyamatosan találnak fertőzött vaddisznót a német határhoz közel, és ha a betegség átterjed Németországba, az az európai húspiacon rövid távon hatalmas túlkínálatot okoz.
