Csökkent az agrártermelékenység

Némileg csökkent tavaly a hazai mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdasági teljesítményben, és bár növekedett a mezőgazdaság teljes kibocsátása, mérséklődött az ágazat termelékenysége – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági helyzetképéből.

Az előzetes adatok szerint a bruttó hozzáadott értékből 4,1, a beruházásokból 4, a foglalkoztatásból pedig 4,7 százalékkal részesedett 2019-ben a mezőgazdaság. Az ágazat a GDP volumenbővüléséhez érdemben nem járult hozzá, a 4,9 százalékos emelkedés elsősorban a szolgáltatások, az ipar és az építőipar teljesítményének köszönhető – áll a KSH kiadványában, amely helyzetképet ad a mezőgazdaságról. Az agrárágazat bruttó hozzáadott értéke 0,3 százalékkal maradt el az előző évitől.

A beruházások volumene az agráriumban 8,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél, és elmaradt a 14 százalékos átlagos nemzetgazdasági beruházásbővüléstől. Az agrárberuházások teljesítményértéke 420 milliárd forint volt. A munkaerő-felmérés adatai szerint a mezőgazdaságban a foglalkoztatottak 4,7 százaléka, 211 ezer fő dolgozott tavaly, ami valamivel kevesebb az előző évinél.

Az élelmiszeripar adta a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 2,1 százalékát, ebben a KSH adatai szerint az elmúlt években nem volt számottevő változás. A 2019. évi előzetes adatok szerint a beruházások 2,3 százaléka (248 milliárd forint), illetve a foglalkoztatottak 3,2 százaléka (82 ezer fő) volt élelmiszeripari. A mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt a nemzetgazdaság hozzáadott értékének és beruházásainak megközelítőleg a 6, a foglalkoztatottaknak csaknem a 8 százalékát adja.

Az élelmiszer, ital és dohány termékcsoport és a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok együttesen 8,3 százalékkal részesedtek Magyarország exportjából és 6,0 százalékkal az importból. A KSH szerint ez az arány az elmúlt évtizedben lényegében állandónak tekinthető. A termékcsoport egyenlege 894 milliárd forint aktívumot mutatott, a behozatal összesen 2033, a kivitel 2927 milliárd forintot tett ki. Mindkettő 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Az előzetes adatok szerint tavaly az állattenyésztés volumene 1,7 százalékkal nőtt, míg a növénytermesztésé ugyanennyivel mérséklődött, összességében pedig az agrártermelés 0,3 százalékkal volt alacsonyabb a 2018. évinél.

Az ágazati munkaerő-ráfordítás nagysága az előzetes adatok szerint 2 százalékkal maradt el az előző évitől, és 384 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 órás) tevékenységének felelt meg. A nem fizetett munkaerő-felhasználás (vagyis az egyéni gazdaságok családi munkaereje) az összes munkaerő-ráfordítás 68 százalékát tette ki. Ez az arány fokozatosan csökkent az elmúlt években: 2010-ben még 75 százalék volt. A fizetett alkalmazottak számában 2017 óta lassú csökkenés figyelhető meg.

Nemzetközi összehasonlításban a hazai munkaerő termelékenysége az egyik legalacsonyabb a nagyobb kibocsátó uniós tagországok között. A hazai érték a 28 tagország átlagának felét sem éri el, a német és a francia érték ötöde. A mutató értékét számos tényező befolyásolja, egyebek között a kibocsátás szerkezete (intenzív vagy extenzív termelés), a ráfordítások nagysága és a termelési technológiák fejlettsége.

A mezőgazdaság

a foglalkoztatottak

8

százalékát adta

az elmúlt évben