Magyar gazdaság

Felfelé kúsznak a betéti kamatok

Látványosan emelkedni kezdett a lakossági lekötött betétek átlagos kamatszintje 2020 első hónapjaiban, miközben a koronavírus-járvány nyomán megugrott az állomány is. A folyószámlabetétek dominanciája ugyanakkor nincs veszélyben.

Az év első felében megindultak felfelé a lakossági lekötött betétek kamatai, ugyanakkor a folyószámlabetéteknél maradtak a nullához konvergáló ráták – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az MNB statisztikái szerint a háztartások lekötött forintbetéteinek szerződésekben szereplő éves kamatlába májusban elérte a 0,58 százalékot, ami 33 bázisponttal haladja meg

a 2019. májusi 0,25 százalékot, de a múlt év végi értéknél is 29 bázisponttal magasabb.

Az egyes futamidőknél és konstrukcióknál igen jelentősek az eltérések az éves változás mértékét tekintve. A látra szóló és a folyószámlabetétek átlagkamata például alig módosult az egy évvel korábbi mértékhez képest, és változatlanul a nulla közelében – az ötödik hónapban éppen 0,02 százalékon – állt. Az éven belüli futamidőre lekötött forintbetéteknél viszont látványos a változás: itt 0,19-ról 0,57 százalékra nőtt a szerződésekben szereplő átlagos ráta, de hasonló mértékben, 1,12 százalékra nőtt az egy és két év közötti lejáratú betétek kamata is. A két éven túli lejáratú forintbetéteknél viszont tovább csökkent az éves alapon vizsgált átlagos kamatszint, és az MNB adatai szerint a 2019. májusi 0,65 után idén az ötödik hónapban már csak 0,6 százalékot ért el.

A devizabetéteknél ellenben alig látni mozgást, már ami az átlagos kamatlábakat illeti. Az MNB adatai szerint az euró-folyószámlabetéteknél nem változott az átlagkamat 2019 májusához képest, és maradt évi 0,01 százalékon, de elenyésző, 1 bázispontos növekedést mértek az éven belüli futamidőre lekötött euróbetéteknél is. Egyedül az egy és két év közötti futamidejű, lekötött euróbetéteknél történt értékelhető mozgás, ott 0,25-ról 0,41 százalékra nőtt az átlagos ráta.

A forintbetétek szerződésekben szereplő, átlagos kamatainak emelkedése leginkább annak lehet a következménye, hogy a koronavírus-járvány miatt igencsak megnőtt az aktivitás a lakossági betéti piacon, és a lekötött konstrukciókat választó ügyfelek jelentős része a friss pénzek behozását jutalmazó, akciós termékek valamelyikét választotta. A lekötött betétek iránti érdeklődés pedig az MNB adatai szerint igencsak felerősödött az elmúlt hónapokban: 2020 első hónapjában összesen 1271,6 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a háztartások, ami 23,4 százalékos ugrás az egy évvel korábbi 1030,2 milliárdhoz képest. A május pedig különösen erős hónapnak számított, hiszen csak akkor közel 450 milliárd forintnyi új lekötött betéti szerződés született, szemben az áprilisi 233,5 milliárddal. Arra persze nem kell számítani, hogy a lekötött konstrukciók gyors ütemben visszaszerzik a dominanciát a lakossági betéteknél, hiszen a bőven 1 százalék alatti éves átlagos kamat még mindig nem számít túl vonzónak, ráadásul a nem akciós változatoknál többnyire a 0,1 százalékos ajánlatoknak is örülni kell. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a május végén már majdnem 9800 milliárd forintot kitevő lakossági betétállomány majdnem háromnegyedét lekötés nélkül tartották a számláikon az ügyfelek, miközben az éven belül lekötött konstrukciók súlya a 13 százalékot sem érte el.

Ezek is érdekelhetik