Legfeljebb a szállodák fele nyitott ki Budapesten, egy számjegyű az átlagos foglaltság, így a második féléves forgalom aligha haladja meg a tavalyinak a 25 százalékát – közölte Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Világgazdaság megkeresésére. Hangsúlyozta, hogy a rövidtávú szálláskiadás korlátozását nem ezért és nem most kezdte el szorgalmazni a szállodaszövetség. Az azonban kétségtelen, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság felgyorsította az eseményeket, és minden korábbinál fontosabbá tette, hogy a vállalkozások azonos feltételek és kötelezettségek mellett működjenek. Az Airbnb-tevékenység többségében már nem magánemberek kezében van, hanem olyan üzletág, amelyből a budapesti hotelkapacitással egyenlő volumenű kínálat nőtt ki.
A szállodaszövetség által javasolt 120 napos korlátozással a magánemberek számára továbbra is biztosítva lesz a bevételszerzés, a lakáshotelezést azonban szabályozni kell, a törvényalkotás erre mindeddig nem volt felkészülve.
Információink szerint a folyamat felgyorsult, és már nem heteken, hanem akár napokon belül megszülethet a döntés. Lapunk konkrétumokra vonatkozó kérdéseire a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egyelőre csak annyit válaszolt, hogy az egyeztetések megkezdődtek.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének kezdeményezésére a kormány és az MTÜ vizsgálja a rövid távú lakáskiadás szabályozásának módját, ami nem egyedülálló Európában
– írták. Londonban, Amszterdamban, Hamburgban és Berlinben is korlátozták már a rövid távú lakáskiadást, ennek következtében csökkent a kiadott lakások száma. Budapesten a szabályozás társadalmi támogatottságát erősítheti, hogy az airbnb-zés nyomán megdrágult a lakásbérlés, míg mostanában a megnövekedett kínálat hatására számottevően csökkentek az árak, a bérlők örömére.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja!
