Korán eltűnt az idén a kukorica a piacról

Mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékeket 2591 millió euró értékben exportált és 1783 millió euróért importált Magyarország 2020 első negyedévében – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. Az agrár-külkereskedelem aktívuma így 808,5 millió euró lett, 69,1 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az export értéke 6,1, az importé pedig 13,9 százalékkal emelkedett 2020 első három hónapjában, az egyenleg 7,9 százalékkal romlott. A külpiacon értékesített agrár- és élelmiszeripari termékek ára jóval kisebb mértékben emelkedett, mint a behozottaké: az exportárindex 0,4, az importárindex pedig 7,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az idei év rendkívülisége az első három hónap mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi adataiban még nem köszön vissza –

mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető elemzője. Az első negyedév összesített adataiban ugyanis alig van változás az előző év hasonló időszakához képest. Az egyenleg ugyan értékben csökkent, de mögötte mind az export, mind az import emelkedett. Fórián Zoltán arra számít, hogy a „feketeleves” csak ezután jön, a következő statisztikákban már markánsabban megjelenik.

A legnagyobb piaci jelentőségű változások a kukorica exportjában következtek be – hívta fel a figyelmet a szakember. A gabonafélék külkereskedelmi forgalma 7 százalékkal nőtt 2020 első negyedévében, ami leginkább a kukoricaexport 34,7 százalékos megugrásának volt köszönhető, de az árpakivitel duplázódása is figyelemre méltó. Mindkettő összefügg a takarmánykészlet-felhalmozási törekvésekkel. Így nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben nagy volt az izgalom a belföldi kukoricapiacon, ahol erőteljesen beszűkült a kínálat, mert a kukorica aratása még igen távol van, de az árak emelkedni kezdtek. Ez ellene megy a világpiaci trendeknek, így Fórián Zoltán szerint nem lesz tartós a jelenség. A napraforgó exportmennyisége gyakorlatilag a fele volt az egy évvel korábbinak, míg az árak emelkedtek, így értékben kisebb, 32,1 százalék volt a visszaesés.

Az elemző szerint szintén izgalmas adat az élő állatok külkereskedelmi forgalmának első háromhavi, 20 százalékos növekedése. A sertés exportja 11,7 százalékkal esett, az importja pedig 38 százalékkal megugrott. Az átlagárak akkor még az egekben voltak (38, illetve 42 százalékos növekedéssel). Az érzékelhető, hogy a hazai állatállomány szintje alacsony, de már látható volt az exportpiacokon azóta lezajló áresések hatása is. Az élő marha forgalma szintén jelentősen bővült, az export mennyisége 15, az importé 12,7 százalékkal emelkedett. Az árak viszont csökkentek.

Érdekes, hogy Törökország – erősen csökkenő volumenekkel – csak a harmadik legnagyobb partnerünk, miközben Ausztria jelentősége az élőmarha-kivitelben gyors ütemben nő.

Sertéshúsból magas értéknövekedés mellett romlott tovább a külkereskedelmi egyenlegünk. Szokatlan módon a baromfihús külkereskedelmi aktívuma is csökkent, 10,8 százalékkal. Az export emelkedett, de az import jóval nagyobb bővülést mutatott.

A burgonya behozatala – csökkenő önellátásunk miatt nem meglepően – ismét emelkedett, de a vizsgált időszakban a kivitel is duplázódott. A csaknem 30 ezer tonnányi importtal szemben csaknem

5 ezer tonnányi kivitel állt, miközben értékben is a kivitel bővült nagyobb mértékben.