BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Válságállónak bizonyult a kiskereskedelem

Az előzetes adatok szerint májusban már újra az uniós átlag feletti mértékben növekedett a hazai kiskereskedelem, amihez a tartós fogyasztási cikkek elhalasztott vásárlásainak pótlása is hozzájárult – mondta a Világgazdaságnak Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A különadóról, a plázastopról és az új fogyasztóvédelmi törvényről is beszélt lapunknak.

Az önök háztartásában nem fordult elő, hogy a vasárnapi ebédhez hiányzott egy fontos hozzávaló, de az időseknek fenntartott, 9–12 órás vásárlási idősáv miatt nem volt mód pótolni?

Nem, mert a feleségem tudatos vásárló, több nappal előre tervez, különösen hétvégén. De az ellátással egyetlen háztartásban sem lehetett gond a legszigorúbb korlátozások idején sem. A legkritikusabb időszakban is válságállónak bizonyult a hazai kiskereskedelem, így minden ellenkező híresztelés ellenére soha nem kellett amiatt aggódni, hogy tartós áruhiány lesz. Ha egy termék vagy még inkább egy bizonyos márka, típus délelőtt hiányzott is a polcról, lehet, hogy délutánra, de legkésőbb másnap reggelre újra elérhetővé vált. Ez is csak azért fordulhatott elő, mert volt egy gerjesztett felvásárlási láz, sokan elkezdték bespájzolni az élelmiszert. Részben ennek tudható be, hogy az idei első negyedévben az európai átlag kétszeresével nőtt a hazai kiskereskedelem. A kedélyek lecsillapítására sokat tettek a szakmai szervezetek és az áruházláncok a megnyugtató üzeneteikkel, így a vásárlói roham az elmúlt hónapokban csak két-három héten át volt jellemző.

Visszatekintve erre az időszakra: szükség volt az intézkedésre, miközben például a tömegköz­lekedési eszközöket közösen használták a 65 év alattiak és felettiek?

A koronavírus hazai terjedéséről szóló statisztikai adatok azt mutatják, hogy Magyarország időben lépett a járvány lassítása érdekében, az intézkedéseket az emberek nagyon fegyelmezetten fogadták, ezért zárhattuk sikeresen a védekezés első szakaszát. Ennek volt a része, hogy a leginkább veszélyeztetett idős embereknek biztosítani kellett egy idősávot, amikor nyugodtan el tudnak menni a boltba, elkerülve a többet kimozduló, potenciálisan vírushordozó fiatalabbakat. Nyilván ez a kereskedelmi vállalatoknak nem volt kellemes, hiszen emiatt vásárlások maradhattak el, vagy éppen más csatornában jelent meg a költés. Megkaptuk azokat a jelzéseket, hogy sok a három óra, legyen elég kettő, vagy hétvégente ne legyen korlátozás, de miután leültünk tárgyalni, az érintettek belátták, hogy ebből nem érdemes nagyobb problémát csinálni, hiszen látszott, hogy a járványnak vége lesz, a forgalom pedig fokozatosan visszaáll.

Sokan az elmúlt időszakból okulva úgy látják, nem kell naponta vásárolni, elég heti egyszer-kétszer is. Mindez mennyire ronthatja a nagy áruházláncok jövedelmezőségét, mennyire veszélyeztetheti a kisebb boltok megmaradását?

A vásárlási szokások nem egyik napról a másikra változnak, ugyanakkor átmenetileg előfordulhat, hogy a tranzakciószám jobban csökken, mint amennyivel az átlagos kosárérték nő. De hangsúlyozom, két-három hónap kényszer szülte, rendkívüli megoldásairól beszélünk, miközben már most visszatérőben vannak a korábbi trendek. Például az internetes és csomagküldő-kereskedelmet eddig lassú, de folyamatos növekedés jellemezte, az utóbbi időszak viszont kiugró bővülést, áprilisban történelmi rekordot hozott, mert a vásárlás így sokak számára kényelmesebb és biztonságosabb volt. Amióta viszont újra szabad a mozgás, fékeződött a dinamika, a hagyományos üzletek pedig ismét lábra kaptak. A szektor jól átvészelte az elmúlt időszakot, kezdve az élelmiszer-kiskereskedelemmel, ahol az első sokk után hamar stabilizálódott a forgalom. A non food kategóriában nagy volt a szórás, a ruházati és cipőüzletek kasszáiból például tízből kilenc forint hiányzott, de már ezek a boltok is éledeznek. És ne feledkezzünk meg a harmadik lábról, az üzemanyag-értékesítésről sem, a kijárási korlátozások miatt kódolva volt a lakossági fogyasztás visszaesése, ami ugyancsak lefelé húzta a statisztikát. Ami pedig a kisboltokat illeti, a Magyar falu programban jövőre új elemként indul a kiskereskedelmi szolgáltatások fejlesztési támogatása a kistelepülési ellátás sok esetben egyetlen szereplőjeként működő élelmiszerüzletek, vegyes­kereskedések megmentése érdekében.

Annak fényében is izgalmas lehet a májusi adat, hogy 81 havi növekedés után jött az áprilisi 10 százalék feletti zuhanás. Mi várható az év hátralévő részében?

Már a járvány előtt is lehetett arra számítani, hogy mérséklődik a dinamika, de mindenki további növekedést várt. Aztán jött a koronavírus-járvány, és vele a szükségszerű korlátozások, de a szakemberek egyetértenek abban, hogy néhány hónap múlva újra ott tarthat a kiskereskedelem forgalma, mint a még a rendes kerékvágás szerinti január–februári időszakban. Bár a tavalyi csúcsév volt, nem teljesen alaptalan abban bizakodnunk, hogy 2020 egészét tekintve a tavaszi mélypont ellenére megismételhetjük a múlt évi teljesítményt.

Felértékelődött a minél rövidebb ellátási lánc. Nőhet-e a polcokon a hazai termékek aránya az importtal szemben?

Ezzel a témával már a járvány kitörése előtt is foglalkoztunk. Kardinális jelentőségű, hogy a helyi termék megjelenhessen a helyi polcokon, hiszen így lesz a friss áru valóban friss, legyen szó zöldségről vagy gyümölcsről. De legalább ilyen fontos az adott vidéki település megtartó erejének növelése azáltal, hogy a kistermelő helyben el tudja adni az árut, mert a kereskedő nem csak nagy gazdaságoktól vásárol. Az ellátásbiztonság a kulcs: nem kell több száz vagy ezer kilométert utaztatni az árut, mert az helyben van, ráadásul a hazai élelmiszerek szigorúbb minőségbiztosítási szabálynak felelnek meg, mint a nyugat-európai­ak. A vállalkozók és a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó megoldáson dolgozunk, összehozva a piacot és a termelői bázist.

A korábbi általános munkaerőhiány után a kereskedelemben is bekövetkezett a fordulat?

Most könnyebb betölteni az üres álláshelyeket, de a szektor újbóli növekedése azt is előrevetíti, hogy azok a kiskereskedelmi dolgozók, akik elveszítették a munkájukat, rövidesen visszatérhetnek. Ugyanez igaz azokra, akiket átmenetileg nyolc helyett rövidített munkaidőben, négy vagy hat órában tudtak csak alkalmazni. A kereskedelmi szektorból összesen több mint 37 ezer munkavállaló után igényeltek munkahelyvédelmi vagy munkahelyteremtő bértámogatást. Egy biztos, a fojtogató munkaerőhiány elmúlt, kezd a kereslet és a kínálat egymásra találni a kiskereskedelmi munkaerőpiacon is.

Milyen érvek szólnak a különadó mellett? Mi lehet a hatása?

Ahhoz, hogy ebből a helyzetből mielőbb ki tudjunk kecmeregni, és a lehető legkisebb fennakadással indíthassuk újra a gazdaságot, mindenkinek ki kell vennie a részét a közös teherviselésből. Ennek az egyik formája a különadó: a 81 havi növekedés során alaposan megerősödtek a kereskedők, most viszont egy darabig több terhet kell vállalniuk. Ez közös érdek, hiszen ha gyorsan és jól vészeli át ezt az időszakot az ország, a piac is hamarabb beszélhet növekvő árbevételről és profitról.

Korábban szó volt a plázastop felülvizsgálatáról. Hol tart a folyamat?

Az elmúlt hónapokban voltak ennél fontosabb feladatok is, de a háttérben folyamatosan vizsgáljuk, hogy teljesíti-e küldetését a plázastop. Számtalan tapasztalat bizonyítja, hogy az sem jó, ha túl sok az olyan terület, ahol kereskedelmi egység létesül, több városban már egymás kárára nyitottak üzletet a láncok, jóval az adott település tényleges vásárlóereje fölé tervezve. Emiatt sem biztos, hogy mindenféle kontroll nélkül csak a piacra lehet bízni a terjeszkedés módját és mértékét.

Áttérve a fogyasztóvédelemre: mit várnak az új törvénytől?

A fő cél az volt, hogy megszűnjenek azok a fehér foltok, amelyeket az ellenőrzések során nem tudott átlátni a fogyasztóvédelem. Az augusztus 22-én hatályba lépő változásokkal a hatóság már nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szemben léphet fel jogsértés esetén, hanem a hatásköre kiterjed a nagykereskedőkre, a raktárakra, az importőrökre, sőt még a gyártókra is. Eddig például az ellenőrzésen kívül estek azok a logisztikai szolgáltatók, amelyeken keresztül a webáruházak behozták a külföldi gyártók termékeit. Vagyis Magyarországra értékesítő, de itthoni központtal nem rendelkező e-kereskedők hosszú sora nem volt számon kérhető. A törvénymódosítással egy tipikus trükk alkalmazásának is elejét vehetjük: sok esetben a nagykereskedőnél címkézték át a külföldön beszerzett árucikkeket úgy, mintha magyar termékek lennének. A nyár végétől a fogyasztók ilyen jellegű megtévesztését is helyszíni ellenőrzésekkel szüntethetjük meg.

A kettős minőséggel szemben is képesek lesznek fellépni?

Tavaszra terveztünk egy átfogó vizsgálatot, amelyet a járvány miatt ősszel tudunk pótolni. Az ellenőrzés módja, hogy a kollégáim nagyszámú terméket, főként háztartási és kozmetikai szereket vásárolnak külföldön, és laborvizsgálatokkal összehasonlítják azokat a hazai megfelelőjükkel. Ugyanaz a gyártmány, ugyanaz a típus, ugyanaz a csomagolás, a kérdés mindig az, hogy van-e különbség az Ausztriában vagy Németországban kapható és itthon elérhető termékek között, az előbbiek javára. Amikor visszaélést tapasztalunk egy gyártó vagy forgalmazó részéről, megtesszük a szükséges lépéseket.

És a jótállási-szavatossági előírások megújítása milyen célt szolgál?

Elsősorban azt várom, hogy a kereskedők minél jobb minőségű termékek beszerzésére törekedjenek, amelyek nagyobb nehézségek nélkül túlélik a januártól az egyéves helyett értékhatártól függően akár hároméves jótállási időt. A szigorítással a vásárlók számára is átláthatóbb lesz a javítási folyamat. Ha például az első meghibásodáskor megállapítható, hogy a termék nem javítható, akkor kötelező a csere, de abban az esetben is, ha az árucikk 30 napon belül nem javítható, vagy ha három javítás után ismét meghibásodik – bizonyos észszerű kivételekkel, például az autókkal. Minden esetben törekedni kell a tizenöt napon belüli javításra. Ha ez nem lehetséges, arról legkésőbb a tizenötödik napon tájékoztatni kell a vevőt. A csaknem két évtizedes hazai szabályozás korszerűsítésével egy újabb területen egyenjogúsítjuk a magyar fogyasztókat a nyugat-európai vásárlókkal.

A szektorban

több mint

37

ezer munkavállaló után igényeltek bértámogatást

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.